Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Horváth Sándor: „A lázas semmittevésnek azt a látszatát keltjük, mintha szorgosan dolgoznánk": a hippi-galerik és az idő

282 Személyes idő - történelmi idő Horváth Sándor jókkal, idejüket haszontalan dolgokkal töltik. De vajon mitől válik hasznossá az idő eltöltése, hogyan nyer normatív jelentést a „semmittevésnek" hívott időtöltés, ami a szubkulturális csoportosulások fő tevékenysége? ,yA lázas semmittevésnek azt a látszatát keltjük, mintha szorgosan dolgoznánk. Ellenben roppantul kell vigyáznunk, nehogy munkává fajuljon.''' Ezt a kockás noteszlapra írt szöveget találták a rendőrök P. Lászlónál, egy 19 éves segédmunkásnál 1968-ban, miután 11 fiatalt előállítottak a rendőrségen, mert torzonborznak tartott külsőben - például kifordított szőrbekecsben - végigvonultak a Rákóczi úton egy májusi estén. A fiatalokat végül szabadon engedték, részben Győrök Ferenc rendőralezredes lineáris időszemlélete miatt, aki szerint „a hippié-jelenség május hónapban a fővárosban lényegében nem tudott tovább szélesedni". A hivatalos diskurzus szerint a hippi-galerik tagjai társadalom-, munka- és háborúellenesek voltak. Ez utóbbi tulajdonságukat addig, amíg a háború szóra Vietnam rímelt, pozitívnak tartották, de a csehszlovákai bevonulás után a háborúellenesség egyre kevésbé számított szimpatikus tulajdonságnak rendőrségi berkekben, még akkor is, ha a később beépített hippi-ügynökök jelentései szerint a nagyfánál azt pletykálták, hogy Kádár Jánost fogságba ejtették, ezért vonultak be a magyarok is Csehszlovákiába. A kor televíziós frontembere és népnevelője, Szabó László szerint a hippi-galerik tagjai „többnyire nem, vagy alig-alig dolgoztak, ennek ellenére sokat ittak"* Arra a kérdésre pedig, hogy mivel töltik az idejüket, azt válaszolták: pötyögünk",

9 vagy ir

szobrozunk, megy a szöveg, aztán ha nem tetszik, elnyessük magunkat és odébbállunk". Egy hippilány még azt is hozzátette: ,Ja, és persze a salnizásunk az olyan menő, hogy a többi krapek csak forog utánunk, mint a szélütött majom".

11 Időszemléletük más volt, mint amit hivatalosan elvártak, még akkor is, ha számukra sem állt meg az idő. Edward P. Thompson az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus kapcsán írja: „ha az időfelhasználás célirányos megközelítése veszít kötelező érvényéből, akkor az embereknek talán újra meg kellene tanulniuk az élet művészetének néhány, az ipari forradalom során elveszített fogását: hogyan töltsék ki a napok hézagait gazdagabb, pihentetöbb személyes és társas kapcsolatokkal, 5 Rácz József: Semmittevés. Lakótelep és szegénynegyed-mentalitás. In: Uő: Ifjúsági (szubkultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok. Bp., 1998. 117-129. p. (Sciencia humana. Pszichológia) 6 Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) Fővárosi Főügyészség iratai. TÜK igazgatási iratok (továbbiakban: TÜK lg.) 00223/1968. Tájékoztató a beat-hippie jelenség május havi megnyilvánulásairól. 8. p.; Az ügyészségi szövegből részleteket lásd Kenyeres István: A Superman hippik és a tanácstalan rendőrök. A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a hippik 1968ban. www.archivnet.hu 7 BFL TÜK lg. 00223/1968. Tájékoztató a beat-hippic jelenség május havi megnyilvánulásairól. Szabó László: Kék fény. Egy bűnügyi televíziós műsor első hat éve. 2. kiad. Bp., 1981. (továbbiakban: Szabó, 1981.) 146. p. 9 Bedecs Éva: Hippik. = MI 1969. dec. 12. 4. p.