Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Standeisky Éva: Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében

Önéletrajz-változatok. B. G. N. élete és kora önéletrajzai tükrében 235 munisták - ügyesen építve B. G. N. karriervágyára - bevonták a nagykereskedők szövetségének felszámolásába, amelyet 1948 elejétől elnökként ő irányított. B. G. N. 1950-ben visszavonult az akkor már kis kapacitással, egy-két alkalmazottal működő rákospalotai tápszerüzemébe. Fokozódó hatósági zaklatások érték. Teljesíthetetlen adókat róttak ki rá, majd gazdasági visszaélésekre hivatkozva büntető eljárásokat indítottak ellene. „1952-ben a [Belkereskedelmi] minisztérium el akarta venni egyetlen megélhetésem, kisipari üzemem ú. n. gyártási engedélyeit. Majd mikor nem hagytam magam, fellebbeztem, bűnvádi feljelentést tett ellenem. A bíróság meg sem hallgatva ellenérveimet, elutasítva bizonyítás kiegészítő indítványomat 3 évi börtönre ítélt első fokon. Megfellebbeztem. A közbejött amnesztia alapján az eljárást megszüntető felsőbb bírósági végzést kaptam. De hat hónapig ültettek alap nélkül börtönben: helyrehozhatatlan anyagi kárt okoztak"

9 - írta 1958-ban papírra vetett visszatekintésében. A diktatúra 1953 utáni átmeneti enyhülésével vállalkozói, közéleti reményei visszatértek, de 1954 májusában újra pert akasztottak a nyakába. A fellebbviteli bíróság egy évvel később felmentette a vádak alól. 1956 őszén nyílott ismét alkalma kisipari tevékenysége felújítására. A forradalom alatt a helyi reformer kommunisták és a tanácsi vezetők biztatására elvállalta a rákospalotai Nemzeti Tanács vezetését, és tagja lett a fővárosi forradalmi bizottságnak. Mindkét helyen a mérsékeltek közé tartozott, és a kibontakozást a Nagy Imre által vezetett, az 1947. évi viszonyokat visszaidéző koalíciós kormány irányításával képzelte el. Ellenezte a kilépést a Varsói Szerződésből, és Rákospalotán nem váltotta le a tanácsi vezetőket. Ennek köszönhette, hogy a politikai megtorlást néhány hetes internálással megúszta. A Kádár-rendszer apparátusának azonban még lojális támogatóként sem volt szüksége rá. Hiába bizonygatta forradalmai múltját, tanácsköztársaságbeli aktivitását, egyre több méltánytalanság érte. Kisebbik lányát középiskolába se akarták felvenni. Árdrágítás, üzérkedés címén 1957 szeptemberében pedig ismét eljárást indítottak ellene, amely még 1958 végén sem zárult le. ,Jsmét teljesen alaptalanul hat hónapot ültem börtönben. Nehezen kiszabadultam. Elmúlt 15 hónap, ítélet még mindig nincs. Közben az üzem bezárva, az áru és anyag pusztul, én és családom nélkülöz. A perben az egyik hatósági vezető tisztviselő tanúvallomásában kijelentette, és jegyzőkönyvben is van, hogy mindez »politikai okokból történt velem szemben, jóllehet az illetékeseket figyelmeztették arra, hogy ez törvénysértést jelent.« Ehhez nem kell kommentár." Élete utolsó másfél évtizedében többnyire alkalmi szellemi munkákból élt. Pályázatok, kérelmek tucatjával bombázta a munkaadókat. Az állásajánlatokra többnyire az újságok apróhirdetési rovatában figyelt fel. Vagyonát még az az 9 MOL P 1494. 2. cs. Bükéi Gorzó Nándor: Politikai pályám mérlege, 1918-1958. Negyven éves jubileum. 1958. november 28. (továbbiakban: Bilkei, 1958.) 18. p. 0 Bükéi, 1958. 19-20. p.