Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Kövér György: Az érettségi éve: 1914. Napló és önéletírás metszéspontjai
226 Személyes idő - történelmi idő Kövér György erről. 1915. január 16-án reggel 6 órára, a háborús viszonyok miatt 24 órai utazás után ért vissza vonattal Pestre. Igaz, most nem kellett átszállnia, ám a normál menetidőnek - amely 8-9 óra volt - négyszeresét töltötte úton. 20 Ha most a hétköznapok - a hétvégeket is felzabáló - monoton időstruktúráiból megpróbálunk kiemelkedni, hosszabb távon - amely történelmi értelemben még mindig rövid idő - legalább három kérdésre érdemes választ keresnünk. Olyanokra, amelyek kódolva ott rejteznek ugyan a kalendáriumszerü bevételi-kiadási napló havi tételei mögött, mégsem lehet evidens önmagában semmiféle értelmezésük. Az egyik tulajdonképpen eszmetörténeti jellegű: hogyan került rá a végzős böszörményi gimnazista a Nyugat, a Galilei-kör, egyszóval a modernitás szellemi térképére? ' Ehhez a visszaemlékezések nyújtanak némi fogódzót: „£gy tanár és egy diák volt rám - és többünkre - hatással: dr. Molnár István és Aradi Szabó István. Dr. Molnár István természetrajz tanár volt, nagy nyelvtehetség és polyhisztor, aki felkeltette bennünk az érdeklődést minden szép és jó iránt. Szabó István egy évvel alattam járt és VI. osztályban került Hajdúböszörménybe, tehát amikor én VII-es voltam. Ekkor kezdtem érdeklődni a Nyugatos irodalom iránt és ekkor kezdtem könyveket vásárolni. Megrendeltem a Nyugatot, olvasgattam a Huszadik Századot. Könyveket eleinte csak titokban, lopva rendeltem Pestről és dugva olvasgattam. Apám halála után, amikor a nyári szünetben nem mehettünk ki a tanyára, már versenyt és vadul olvastam az öcsémmel nemcsak saját, de a gimnáziumi ifjúsági és a tanári könyvtárból is kölcsönzött könyveket. Ez már nem a válogatás nélküli olvasás volt, hanem az irodalomtörténeti, a dr. Molnár és Modern magyar írók olvasása nyomán fejlődő, nyiladozó érdeklődés hatása alatt.''" 22 A folyamat tehát nem nyolcadikban, hanem legalább egy évvel korábban kezdődött. Kövér Sándor Kövér-nagyszüleinek. Bp., 1915. jan. 16. 21 A mozgalom születéséről lásd Kende Zsigmond: A Galilei Kör megalakulása. Szerk. Hanák Péter, Litván György; bev. írta Hanák Péter; jegyzetekkel ell. Litván György. Bp., 1974. 195 p. Mint a legkorábbi, 1912-ből származó taglistából látható, a mozgalom sohasem szűkült Budapestre. A Galilei kör névsora. Közli Varga F. János. = Történelmi Szemle, 1976. 1-2. sz. 211„ 234. p. 22 A Kövér-család. 1. füz. 53. p. Molnár István polihisztorsága apámra olyan nagy hatással volt, hogy az egymaga írt, Morgó című vicclap ürügyén róla külön is megemlékezett. Kövér Sándor: Emlékezés Dr. Molnár Istvánra. In: A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium jubileumi évkönyve, 1621-1971. Szerk. Csiha László, Gyulai Edit. Hajdúböszörmény, 1972. 6468. p. Aradi Szabó Istvánról bővebben nem szól a visszaemlékezés, de a gimnáziumi értesítőből feltételezhető, hogy a Gyulay Pál önképzőkörön keresztül gyakorolhatott egy alsóbb osztályos, frissen odakerült fiú hatást a felsőbb osztályosokra. Az 1912/1913. tanévben önképzőköri jutalomként Szabó István - itt Szabó P. Istvánként szerepel - 15 korona jutalmat kapott három kitűnő szavalatáért, egy kitűnőnek minősített verséért és egy kitűnő bírálatáért. Szabó március 15-én Kozma Andor: Kárthágói harangok című költeményét, az évzárón pedig Ady: Harc a nagy úrral című versét szavalta. A Hajdúböszörményi ref. Bocskay Főgimnázium Értesítője az 1912-13. tanévről. Közzéteszi Köblös Samu. Hajdúböszörmény, 1913. (továbbiakban: Köblös, 1913.) 136-137., 140. p. Együtt vettek továbbá részt Molnár István délutáni francia óráin is, ahol többnyire modern francia irodalmat - Müsset, Baudelaire - fordítottak. Köblös, 1913. 130. p. Aradi Szabó István (Arad, 1894 - Bp., 1938) újságíró, költő élctadatait Gulyás Pál cédulakatalógusából ismerhetjük. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, www.mtak.hu
