Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A „BOLDOG BÉKEIDŐKTŐL" AZ „ÁTKOSOKIG": KORSZAKKÉPZÉS A MAKROTÖRTÉNELEMBEN, ILLETVE A MEMOÁROKBAN ÉS AZ ORAL HISTORYBAN - Hudi József: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplójának időszemlélete

Hudi József NEMES SZÉKELY JÁNOS CSÖGLEI KÖZBIRTOKOS NAPLÓJÁNAK IDŐSZEMLÉLETE 1835 tavaszán Székely János csöglei közbirtokos feltehetően valamelyik pápai könyvkötőnél diárium céljára egy nagyméretű, 25 cm széles és 40 cm hosszú jegyzőkönyvet vásárolt, amelyet március 27-én azzal a szándékkal nyitott meg, hogy előbb az 1808-tól „írásba rakott"

1 nevezetesebb körülményeit, „egyéb jelessebb történeteket"? saját véleményét másolja be, ettől kezdve pedig a „nevezetessebb dolgokat"

1

' fogja megörökíteni. A magyar művelődés történetében még ekkor ritkaságnak számít a maga életéről feljegyzéseket készítő földműves,

4 ezért érdemes megvizsgálni, honnan is vehette a mintát, és milyen előzményekre vezethető vissza lokális szinten a rendszeres írásbeliség. A közel 100 holdas, főként állattenyésztéssel és gabonatermeléssel foglalkozó parasztnemes számára közvetlenül a nemesi község és a vele összeforrott református egyházközség adhatott mintát, hiszen 1835-ben - és később - mindkettőnek elöljárója volt. 1 Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (továbbiakban: DREL) Nemes Székely János naplója, 1808-1870. Másolat. A napló fénymásolatát 2002-ben készítettük a Mihályházán élő tulajdonosok engedélyével. 2

Uo. 3

Uo. 4 Nyugat-Európán a 16. században - az individualizáció jeleként - a frízföldi és Holland tartománybeli földművesek már gyakran készítettek aprólékos gazdasági feljegyzéseket. Magyarországon a 16-18. században elsősorban a társadalmi-politikai elit tagjai - nemesek, polgárok körében terjedt el a naplóírás szokása. A reformkorban pedig már a mezővárosi polgárok is vezettek naplót, és a naplóírók száma az 1848-1849. évi szabadságharc alatt különösen magas volt. Az írogató kortársak nagyobb része élete végén - gyakran csak a család részére - visszaemlékezésben tekintette át pályáját. Példaként az 1848 előtt naplót, majd memoárt is író Francsics Károlyt említjük. Francsics Károly: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Vál., s. a. r. Vörös Károly. Bp., 1973. 485 p.; Francsics Károly visszaemlékezései. S. a. r., szerk. Hudi József. [Pápa], 2001. 292 p. (A Pápai Református Gyűjtemény kiadványai. Forrásközlések; 3.) A régióra vonatkozó reformkori napló- és memoárirodalomra lásd Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Vál., szerk., a tanulmányokat és a jegyzeteket írta Hudi József. [Pápa], 2001. 369375. p. (A Pápai Református Gyűjtemény kiadványai. Forrásközlések; 2.) 5 A naplót először Herényi István fedezte fel és ismertette - a forráshely megjelölése nélkül -, aki elsősorban a feljegyzések gazdaságtörténeti jelentőségét méltatta, s a kéziratot a kor becses forrásának tartotta. Herényi István: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 3. Szerk. Éri István. Veszprém, 1965. (továbbiakban: Herényi, 1965.) 101-111. p. A későbbiekben szűkebb szakmai körökben a napló rövidített, gépiratos változata vált ismertté. Nemes Székely János naplója, 1808-1866. Kézirat. Szerk. Nagy Lajos. Ajka, 1978. 97 p. •