Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)

A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Knézy Judit: Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között

Paraszti és cselédértékek tántorgása a gyorsuló időben 1945 és 1970 között 189 hez jussanak." - mesélte egy 1908-ban született mérői asszony. Ugyanakkor saját bőrükön érezték a túlzásokat is: „hajtották magukat és a csaladot éjjel-nappal".

15 Már kevesebb idő jutott arra, hogy távoli vásárokra eljárjanak különösképpen családostól. Az olyan falvak népét meg is szólták, akik szívesen töltötték az időt jövés-menéssel, anélkül, hogy komoly hasznuk lett volna belőle. Egyik csökölyi ember mondta: „régen sömmi sem volt messze, két-három napot is eltöltöttek vásárra mönéssel, most mög sajnálják az időt rá".

16 Megváltozott a vélemény azzal kapcsolatban, ki a maradi és kit lehet becsülni. Az ún. „régi gazdák" közül megszólták azt, aki sokkal takarékosabban, zsugoribban élt - magát és családját is sanyargatva, - mintsem vagyona alapján megtehette volna. „Általában maradian gazdálkodtak azok a földtúró nagycsaládok, amelyekben az öregapa akarata érvényesült. De maradiak voltak a kevesebb földdel rendelkező lusták és önfejűek is. ...A maradiak nem törekedtek a lakás rendjére: ami jó volt az öregeknek, nekünk is jó - mondogatták. Maradiak voltak, akik csak keszőcén, muttymuruttyon, babon, tökön, krumplin, mácsikon, prószán, gánicán, hagymán és szalonnán éltek. Az étkezésben nem törekedtek változatosságra. Minden jó, csak a has teljen - mondták."

11 - olvashattuk Simon József postamester szemléletes leírásából Balatonszentgyörgyről. Mérsékelten változott a magatartás a haladni vágyókkal, kockáztatni merőkkel kapcsolatosan. Figyelték egymás eredményeit, a nagyon merészekkel tartózkodóbban viselkedtek, a fontolva haladókat inkább becsülték, különösen, ha eredményeik szembetűnőbbek voltak: „Ha látták, hogy jól járt, ők is arra törekedtek"™ - vélemény alapján, és már mindegy volt, hogy „régi gazda", vagy más, esetenként újonnan beköltöző eredményeit lestek el. Különösen az állattenyésztés, a takarmányozás területén alakult ki „nemös versöny". A gazdasági szakiskolába, téli gazdasági tanfolyamokra többnyire a módosabb gazdák küldték el fiaikat, akik viszont már másképp viselkedtek, másképp gondolkoztak. Ezért fel is néztek rájuk, hogy iskolába járnak. A novellaíró kutasi jegyzőné, Kocsis Nándorné elmondta, hogy azért azt nem szerették volna, ha túlzottan kirínak a közösségből, például az érettségit nem tartották fontosnak.

20 A városias helyek - Kaposvár, Keszthely, illetve a Balaton - közelségében, ahol nagyobb lehetőség adódott a termények, állatok értékesítésére, a racionálisabb gondolkodásmód terjedésével már nem a túlzottan hagyományőrző és az újításoktól ódzkodó parasztokat kezdték a községi előjáróMMgMA IV. 1009. sz. Saját gyűjtés. Kaposmérő, 1979. Pál Istvánné, Kétnyári Juliánná református, volt jómódú gazda véleménye. 15 Uo. 16 RRMNA 1334. sz. Saját gyűjtés. Csököly, 1979. Vajda József 70 éves, református, volt módos gazda. 17 MMgMA IV. 561. sz. Simon József kérdőíves válasza. Balatonszentgyörgy. 18 MMgMA IV. 1009. sz. Saját gyűjtés. Kaposmérő, 1979. Pál Istvánné, Kétnyári Julianna református, volt jómódú gazda véleménye. 19 RRMNA 1334. sz. Csököly. 20 RRMNA 1335. sz. Kutas.