Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A FORRÁSOK BELSŐ IDŐSÍKJA ÉS A TÖRTÉNÉSZ PERSPEKTÍVÁJA - Orsi Julianna: Időmeghatározás a paraszti emlékezetben, 18. századi tanúvallomások alapján
144 Személyes idő - történelmi idő Orsi Julianna oly casus Török birodalmában, hogy az Lőzir nevű halma alatt meg öletet egy ember, kinek a díját a török megh fizetni kívánta azoktul, kiknek határán öletett megh. Öszve gyűltek három helységbeli lakosok, úgy mint püspökladányiak, aszonszállásiak [ma: Karcag határában volt középkori falu nevét őrző határrész] és nádudvariak vetekedvén azon, hogy mely helységhez tartozandó légyen azon föld, az holott az embert megh ölték, de edjike sem másika magainak ismerni és vallani nem akarta, kiki közülek azt mondta, hogy valóságossan püspökladányi földben légyen, úgy magokra vállalván azt testnek el temetését és törökkel való megh egyezést; azért én is mondhatom, hogy addig tart a Kunok határa és nem tovább. ... Tudgya bizonyosan, mivel emberi emlékezetűül fogyást úgy emlékezik, hogy hortobágyér és a Kun Tisztáig, mindennemű usussal a püspökladányiak bírtak csendesen és békességesen, úgy mint sajátjokat az földet, hortobágyot is nem más, hanem önnön magok vészel halászták". b.) Visszatérés, a települések „megülése" A 18. század elején az alföldi települések életében ugyancsak jeles dátum a menekülésből való visszatérés. Ezt nevezik a települése újabb „megütésének" vagy „haza szállásnak". A kunszentmiklósiak 1731-ben még további dátumokat is idéztek, utalva a Jászkunság eladására és Rákóczi-szabadságharcra: „melly puszta ez előtt is negyven egy esztendőktől fogva mind a két hejségtől birattatott vala ugyan egyenlőképpen, de az elmúlt kuruez revolutioba az ország felháborodásával Kun Miklós [ma: Kunszentmiklós] helység sok időkig pusztán állott. Szalkszentmártoni Helység némelly lakossai edgyező értelmekkel a nevezett beszteri ... igaz határ elsüllyesztésével általok bíratott és mostan írandó &[ent] Lörincz alias Farkas fiadzó nevű pusztához [ma: Szalkszentmárton határában Homokpuszta] nagy részben foglaltatott és kunsz[entj miklósiaknak hazaszállásoktól fogva szintén az ezerhétszáz harmincadik esztendeig azon rész controrevisioban lévén". c.) Osztrák-ellenesség 1760-ban a kiskunlacházi tanács Jósa András jegyző kiszabadításáért esedezett, és a jegyző érdemei között felsorolták, hogy nagy érdemei voltak a redempeionális summa 6 és más adók befizetésében, a jászkun huszárezred felállításában és a tanács valamint a nép közötti háborúság megszüntetésében. Tanúvallomások sorával bizonyított, hogy igaztalan az a vád, hogy „mikor a burgus Olmutz [ma: Olomouc, Csehország] alá takarodott említett Jósa Andrásnak azt mondotta Vécsey Pál azt mondják, hogy Olmutz alájön a burgus és Jósa András azt felelte 4 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: JNSZML) Zemplén vármegye Törvényszékének iratai. Polgári peres iratok. Karcag-Püspökladány közötti határper, 1735. capsa C. fasc. 3. nr. 1. A történetét feldolgozta Györffy István és Makra Sándor. Györffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1984. 49-54. p.; Makra Sándor: A szolnoki bég vérdíja. Bp., 1972.202-221. p. 5 BKMÖL Kunszentmiklós mezőváros feudális kori iratai, 1731. 6 A jászkunok önmegváltásához (redempció) való hozzájárulás.
