Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
III. SZAKSZERŰSÖDÉS ÉS ISKOLÁZTATÁS - Szabó Béla: Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században (Kérdések és eredmények)
Magyarországi joghallgatók külföldi akadémiákon a 16-18. században «>3 dónak először ügyvédként kellett nevet szereznie ahhoz, hogy a város választott testületeibe bekerüljön és később tisztségeket nyerjen el. A karriervázlatok vizsgálata kimutatta, hogy a városi illetve a nemesek által uralt megyei tisztségviselők között nincsen jelentős kölcsönös mozgás. Néha azonban előfordult, hogy egy-egy nemesített városi tisztviselő fontos szerepet játszott a megye életében is, de ez inkább kivételként említhető. A szegényebb nemes joghallgatók közül számosan hasznosították ismereteiket a megyei közigazgatásban illetve bíráskodásban. Több jegyzőt, alispánt és táblai assessort találunk közöttük. Hivatásos hivatalnokként csak a vizsgált korszak végén jelentek meg nemesi származású akadémisták. A főnemességből jött joghallgatók sokszor eljutottak a legmagasabb központi méltóságokig, kivételként erősítve a születés és a katonai képességek mellett, a világ és szakismeretek elő-elő tűnő jelentőségét. Az összkép szerint a hazatértek túlnyomó része (a magyarországi városoknál említett behatárolással) - betöltött tisztségeit tekintve - ismereteit elsősorban a közigazgatás területén kamatoztathatta. A hatalmi ágak meg nem osztottsága természetesen nem zárta ki részvételüket a jogszolgáltatásból, de a szűkebb értelemben vett jogászi feladatokat - gondolok itt elsősorban az ügyvédi vagy jegyzői munkára - csak kisebb részük látott el. Ez is mutatja, hogy ezek a „szakmák" elsősorban a domidoctus patvaristáknak voltak fenntartva. A karriervázlatok forrása: Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1-2. Budapest 1982.:
