Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése

Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése 77 lábbis a '60-as évekig - és „a politika másodhegedűsévé, cselekvési terrénum nélküli szakminiszterré" devalválódott. Csak zárójelben említem meg, hogy Erdei 1949-et követően mesterének érdemben ugyanúgy nem nyújtott oltalmat, mint barátjának, Bibó Istvánnak. Az elvi elhatárolódásra - igaz nem nyilvánosan - Hajnal Istvánnak a Válaszban megjelent „Az első gépek" című tanulmánya szolgált. 6 A folyamatosság újra megszakadt. A '60-as és '70-es évek fordulója új periódus kezdetét jelentette a szociológia institucionalizálódásában. A „berendezkedett" Kádár-rendszer - viták közepette és ideológiai opciókat fogalmazva meg - utat nyitott a szociológia „korlátozott intézményesítésének."

27 Ezen folyamat ellentmondásos története még feldolgozásra vár. Témánk összefüggésében itt csak azt a mozzanatot emelnénk ki, hogy az autonómia korlátozottsága ellenére, a szociológia az akadémiai, egyetemi szférákban meghonosodott, s bekapcsolódott a nemzetközi szociológia áramkörébe. A kezdeti időszakban a „Hajnal"-i inspiráció hatása alig volt érzékelhető: Bibó, Kemény, Márkus az 1956-os forradalom elitéltjeiként közvetlen szabadulásukat követően vagy még nem jutottak szóhoz, vagy nem is kívántak a nyilvánosságban jelen lenni, Erdei pedig elsődlegesen az agrárpolitikában, agrárgazdaságtanban hasznosította ismereteit: a szociológia reinkarnációjában elsősorban patrónusként vállalt szerepet." A történeti dimenzió háttérbe szorulásának azonban nemcsak személyi okai voltak. Az intézményesülés kognitív alapozásában a politika opciója a marxizmus hegemóniája szorgalmazta. A viták egyrészt e hagyomány értelmezésével voltak kapcsolatosak, de - a szociológia legitimációjának reményében - marxi gondolatokkal kísérelték meg gyöngíteni a fundamentalisták pozícióit. Másrészt jelentkezett egy új nemzedék, amely az experimentális szociológiában a társadalomtudományok dezideológizálásának eszközét vélte felfedezni, és vállalta az új beszédmód, szaktudományos nyelv megalapozásának feladatát. Az egyik irány a teleologikus szemlélet - a kvázi-historizmus, a másik - a strukturalista funkcionalizmus ahistorizmusa - pedig jelenbe zártsága miatt nem támaszkodott Hajnal örökségére, a '40-es évek szociológiai kezdeményeire. 1968 jelentette a fordulatot. A hazai szociológia számos művelője az új helyzetben új elméleti megoldásokat keresett. Új törésvonalak jöttek létre, új irányzatok jelentkeztek, és részben megváltozott a vita tárgya. Nyilvánvalóvá vált, hogy a jelen több vonatkozásban és mélyebben foglya a múltnak, hogy a teHajnal István Az első gépek. Válasz 1949. 357-371. Személyi viszonyuk alakulásáról lásd Erdei Ferenc Hajnal Istvánhoz 1949. okt. 21. MTA Könyvtár Kt. Ms 5385/171. illetve 1950. okt. 25. uo. Ms 5385/172 Dokumentációjáról lásd: Előtörténet a hatvanas évekből. In: A szociológia a politika felvonulási területe. Válogatás Szálai Sándor hagyatékából. Szerk.: Gábor László Bp. 1990. MTA Szociológiai Intézete. 1965-től haláláig Erdei Ferenc az MTA Szociológiai Szakbizottságának elnöke, támogatja a szervezet-szociológia intézményesülését. Szerkesztő bizottsági tagságot vállal a Magyarország felfedezése sorozatban, s közvetlen halála előtt publikálja Város és vidéke című szociográfiáját.