Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése

Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése 73 Kapcsolatuk jellegéből, Hajnal tudósi igényességéből következően kritikai fenntartásainak is hangot adva a koncepció mélyebb, anyaggazdagabb kibontását szorgalmazta: „A magyar rendiség élesebb uralmi hasznot váró rétegződése kevésbé engedte meg a paraszti alkotó sokoldalúság kifejlődését s ennek alapján mélyen járó ipar-kereskedelmi hivatások kiképződését. A nyugati polgárság ma azért mélyebb, szakszerűbb a miénknél, mert a parasztság mélyebb, irracionálisabb viszonyaiból indul ki. A szerző tehát kissé egyoldalúan fűzi egybe a polgárság fogalmát." Erdei vélhetően még kéziratban olvashatta Hajnal recenzióját, és 1942. január 25-i keltezéssel reagált észrevételeire. A levél baráti, intim hangvétele azt sejteti, hogy kapcsolatuk ekkor már a konvenciókon túllépő munkakapcsolat volt. „Mennyivel inkább jól estek és elgondolkodtattak a Te észrevételeid, aki a társadalom ismeretében előttem jársz jó néhány mérfölddel. Éppen ezért kapva kapok az alkalmon, hogy elmélyedőbb beszélgetésben találkozhassam Veled s egyrészt könyvemmel kapcsolatban, másrészt egyéb témáim vonatkozásában kicserélhessük véleményünket." E munkakapcsolat „intézményesült". Hajnal a következő években módszeresen nyomon követte Erdei nagykőrösi rekonstrukciós vizsgálatait, amelyben két munkatársa, doctorandusa - Márkus István és Majlát Jolán - is részt vett. Monográfiáikat magasra értékelte, és véleményéről Erdeit leveleiben tájékoztatta.

18 Gondosan olvasta Erdei publikációit, és jóllehet újabb recenziót nem írt, levelei tanúsítják: a „műhelymunka" nem szünetelt. S bár e dolgozat tárgya Hajnal István szerepe a szociológia hazai intézményesülésének folyamatában, éppen e folyamat erezettsége szempontjából nem érdektelen, hogy a konstituálódó szociológia műhely inspirálóan hatott Hajnalra: „Kedves Barátom - írja 1943. június 24-én - csak most olvastam el tanya könyvedet. Tanítványaid munkáival együtt alapos kurzus volt számomra. Talán az első komoly olvasmány, ami egy társadalmi formának mai problémáit nemcsak színezgeti a múlttal, hanem a múlt által érteti meg... ismét jó elevenítő táplálékot kaptam sokszor fonnyatos elméleti-történeti elképzeléseim számára." Méltányló szavak mellett kritikai észrevételeit is folyamatosan közölte, és ezek mindig konceptuálisak voltak: a fogalmi ,ö Hajnal I. i.m. 358. 17 Erdei Ferenc levél Hajnal Istvánhoz. Szigetszentmiklós, 1942. jan. 25. MTA K. Ms 5358/165 18 Hajnal István Erdei Ferenchez. 1943. jún. 24; 1943. nov. 10. Másolat Erdei Ferenc - Hajnal István levelezése. ELTE Szociológiai Int. 2-3-5. old. Nagykőrösi vizsgálatokban, amelyen levéltári forrásanyagok alapján végzett rekonstrukciót társította terepmunkával. Erdei Ferenc, Majlát Jolán és Márkus István vettek részt. Kutatási eredményeiket több publikációban adták közre. Majlát J.-Márkus István: Nagykőrösi beilleszkedése a magyar rendi társadalomba. Bp. 1943. Majlát Jolán dolgozatának címe: Egy alföldi civis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. sz. elejéig, Bp. 1943. 19 Erdei Ferenc Hajnal Istvánhoz. 1943. jún. 24. Másolat ELTE Szociológiai Intézet könyvtára. Erdei Ferenc - Hajnal István levelezése. 2. (Erdei Magyar tanya - Athenaeum é.n.)