Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése

72 írástörténet - szakszerüsödés Huszár Tibor rendszerezett - szociológiai-, történeti olvasmányait újragondolja. A részletek is lényegesek, ám gondolatmenetünk szempontjából a döntő: a társadalom fogalmának, a szociológia tárgyának és módszerének „Hajnal"-i rekonstrukciós folyamata Erdei rokon nézeteit erősítette, fókuszálta. És a megoldási kísérlet rokonságot mutatott Erdei korábbi társadalomfelfogásával, ám fogalmilag koherensebb, történelmileg megalapozottabb volt. Mint Erdei is írta: „Hajnal nem kívánt szociológiai rendszert képezni...", ám abból következően, hogy Hajnal „... lerántja a szociológiát a konkrét történelem világába, s ezzel saját anyagához: a társadalom valóságához kényszeríti vissza ... mégis revíziójából egy roppant termékeny és fejlődőképes szociológiai szemlélet bontakozik ki" " (Kiemelés H. T.) Nem volt előzmények nélküli a szociológikum „Hajnal"-i víziója. Különösen erősnek tekinthető a durkheimi hatás. Mégis eredeti, és ami témánk szempontjából döntő: a hazai irodalomban először tematizálta akadémiai folyóiratban, tette vitakérdéssé a szociológia kulcsfogalmait: a formaképződést, szerkezetet, intézményt, szokásszerűséget, üzemiességet, célszerűséget, okszerűséget, racionalitást, intellektualizmust, olyan fogalmakat, amelyek a rendies elemekkel átszőtt, fejlődésében megrekedt magyar társadalom fejlődési zavarainak értelmezését segíthették elől. Mert a szociológia multiparadigmatikus, és annak, hogy melyik légióban, országban milyen elméleti megközelítések segítik elő az intézményesülés kognitív vonatkozásainak kiépítését, nem csak tudományelméleti oka van. Nem idézhetjük fel a „Hajnal"-i értelmezés minden elemét, problematikus mozzanatok taglalása sem feladatunk, csak azt kívántuk jelezni, hogy Erdei Ferenc 1940 és 1943 között írott műveiben - amelyek a két világháború közötti magyar szociológia csúcsteljesítményei: A magyar paraszttársadalom, A magyar város, A magyar társadalom a két világháború között - nemcsak a társadalomtörténet „Hajnal"-i apparátusát hasznosította, de ettől elválaszthatatlanul szociológia-felfogását is. A többszörösen összetett szerkezet, az egymásra rétegzett struktúrák Erdei kínálta megoldásában szublimáltán jelen van a társadalomfejlődés, a formaképződés, a szociológikum Hajnal-féle értelmezése. A kapcsolat nem egyszerűen mester és tanítvány viszonya volt. Hajnal sokat merített Erdei gazdag társadalomismeretéből. A Századunk-ban pozitív bírálatot közölt Erdei Ferenc A magyar paraszttársadalom című művéről. Nagyra értékelte Erdei e müvében a parasztság fogalmának értelmezését, e társadalmi munkacsoport kialakulásában szerepet játszó különleges „társadalmi" üzemmenet és sajátságos forma kiképződés jellemzését, a többszörösen összetett szerkezet megjelentését, a mű kínálta tipológiát.

14 „Különös varázsa a könyvnek, hogy gyakorlati szociológia akar lenni s éppen ezért tartja szükségesnek a történelmi magyarázatot." 12 Erdei F. i.m. 6. sz. jegyzet, 33. 13 a technika, a jogegyenlőség, megváltoztatta az egész társadalmi légkört, értelmetlenné tette a rendi társadalomformák egész tartalmát ... mégis megmaradtak a régi formák (rendi társadalomszervezet H.T.) az elmaradt parasztságban, a felső osztályok ma is a régi kölcsönösség nélkül akarnak élni e számukra előnyös helyzettel". (Hajnal I. i.m. 358. old.) 14 Hajnal I. i.m. 359. 15 Hajnal I. i.m. 358.