Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

IV. SZAKSZERŰSÖDÉS AZ IGAZGATÁSBAN ÉS A VÁLLALKOZÁSBAN - Bácskai Vera: Szakszerűsödés a korai vállalkozásban

Szakszerüsödés a korai vállalkozásban 131 adásul összetétele is heterogén volt, nemcsak vallási és etnikai értelemben, de olyan értelemben is, hogy, főleg a kezdetben, soraikban éppúgy megtalálhatók voltak a konjunktúra kalandor kereskedői, a szolid, de tradicionális üzletvitelü, a régihez kötődő elemek, mint a kisebbséget alkotó vállalkozói típus. Csak a reformkorra és akkor is csak Pesten értek meg a feltételek intézményesülésükre. A Pesti Nagykereskedelmi Testület egy lényeges ponton tért el a korábbi céhes szellemű szervezetektől, annyiban volt modern értelemben vett szakmai szervezet, hogy a hivatásbeli, szakmai azonosság erősebbnek bizonyult más, így például a vallási kötöttségeknél: az első olyan szervezet volt, amelynek a zsidó nagykereskedők is egyenjogú tagjaivá válhattak. De ne feledjük, bármennyire is tekintélyes szervezet volt ez, csak helyi hatósugarú maradt, és a bejegyzett pesti nagykereskedőknek is csak csekély része, a mintegy másfélszáz cégtulajdonos közül mindössze 44, főleg kereskedő bankár alapította meg. Az intézményesülés, a Pesti Nagykereskedelmi Testület megalapítása tehát nem vége, hanem kezdete a professzionalizálódás folyamatának, hiszen csak helyi jellegű volt, egy városra terjedt ki hatósugara, még ha befolyása ennél szélesebb is volt. Másrészt az azonos foglalkozású és szakértelmű csoportnak itt is csupán a csúcsát, az elitjét foglalta magába. Az első félévszázad mérlege tehát így vonható meg: a vállalkozók előfutárainál a szakszerüsödés kétségtelen volt, a professziónálizáció folyamata azonban csak megindult.