Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Hermann Róbert: A katonai hírszerzés 1848–1849-ben

Kémek, ügynökök, besúgók

többnyire horvátokkal Markburkba [Marburgba] indult Nugenttal [Laval Nugent táborszernaggyal] csatlakozandó és közös erővel Perczel táborát megtáma- dandók. Hallotta, mint bizonyosat, hogy az országnak Windisch-Grätz, Auersperg, Simonich [Balthasar Simunich altábornagy] és Urbán [Josif Miloslav Húrban szlovák nemzeti vezető] általi egyszerrei megtámadtatása folyó hónap 26-kán fog megtörténni."

November 22-én Bécsbe ment, ahol „szorgos für készkedés után mindenféle, a most leírt támadási intézkedésekről értesült." Amikor aznap délután elhagyta Bécset, 32, pallókat szállító szekeret látott, amelyek Schwechat felé haladtak. A fuvarosoktól megtudta, hogy a határon lévő Bruck an der Leitha az úticéljuk (a pallókat nyilván hídverési célzattal szállították oda). Szintén november 22-én késő este látott két vasúti szerelvényt Bécsújhely felé menni, az egyik nyolc, a másik 12 vagonnal szállított gyalogságot. Bécsből Schwechat felé akart menni, „de nem volt szabad"; így nem látta, csak hallotta, hogy Schwechat, Fischamend és a többi környező község annyira tele van katonasággal, „hogy egy-egy gazdánál húsz is tanyáz." Még aznap este Bécsújhelynek vette útját. Útközben 230 vasassal (vértessel vagy dragonyossal) találkozott, akik Bécs felé pótlovakat kísértek. Bécsújhelyen találkozott két diákkal, akik korábban a bécsi Akadémiai Légióhoz tartoztak. Tőlük is azt hallotta, hogy a Windisch-Grätz vezette osztrák tábor november 26-án készül ütközetre, Jellacic pedig Bécsben marad. Bécsben komoly erődítési munkák is folynak. A katonák tőle is kérdezték, hogy ekkora a magyar haderő, „s midőn nekik azt felelte, hogy Magyarhonban a katona igen sok, s mindegyre szaporodik, - látta az ottani katonaság arcán a félelmet." Fürst jelentéséből az volt érzékelhető, hogy a cs. kir. fősereg támadása egy időben következik be, súlypontja pedig a Duna jobb partján, a Lajta mentén lesz (ahogyan egyébként valóban történt is). A jelentést Lukinich Mihály kormánybiztos mind Kossuthnak, mind Csány Lászlónak, a feldunai hadsereg kormánybiztosának továbbította.15

November 24-én Szíjjártó Ferenc körmendi ügyvéd juttatott el egy jelentést Kossuthhoz. Ebben beszámolt arról, hogy aznap délben érkezett meg Grazból Körmendre egy Vincenz Merten nevű csehországi, de két éve Körmenden élő német vargamester, aki Grazban találkozott Franz Deym gróffal, a 9. huszárezred volt ezredesének inasával, akitől, „mint pajtásától", értékes hírekhez jutott. Eszerint Laval Nugent táborszernagy egy dragonyos-századdal, valamint „számos gatyás horvát csordával" Grazban van, ahol 8-10 nap múlva 12 000 főnyi haderő összpontosul, amellyel Fürstenfeld felől fog betörni Magyarországra. Windisch-Grätz terve az, hogy ezzel egy időben Csáktornya felől Zala megyébe, Pozsony felől Sopron megyébe, végül két (meg nem határozott) irányból Pest felé törnek be; azért két irányból, hogy a népfelkelés ne siethessen a főváros segítségére. A stájerországi lakosságot közben azzal ámítják, hogy a magyar

15 MNL OL H 103. Iktatott beadványok. No. 777.; MNL OL H 2. Kossuth Polizei Akten 480. (Kossuthnak).

68