Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei
Kémek, ügynökök, besúgók Josef Rosenfeld (eredeti neve: Jósef Rosowitz) krakkói születésű izraelita volt. 1847-ben Pesten vizsgálat indult ellene egy berlini zsidó levéltárcájának eltulajdonítása miatt. Protmann is tudta, hogy azt beszélték róla, Kossuthnak is végzett informátori szolgálatokat 1848-1849-ben.54 Martin Blaha Bécsben született (1812) szabólegény, aki állítólag 1848 előtt évekig a bécsi rendőr-igazgatóság titkosügynöke volt. 1848-1849-ben Windisch-Grätz és Haynau hadseregparancsnoksága alkalmazta, és 1850 végéig állt a III. hadsereg-parancsnokság rendőri ügyosztályának rendelkezésére. Ezután vette igénybe szolgálatait Geringer néhány hónapig.55 Ruhdorfer cipész 1850. október végén Geringerhez intézett beadványában megerősítette egyes városi hivatalnokok és a tolvajok összejátszásának gyanúját.56 1850 novemberében a pesti börtönök rossz állapotairól küldött jelentést Geringernek.57 Decemberben Bayer Józseffel együtt alkalmazást kért a császári biztostól, aki Protmannal szóban „intézte el" az ügyet.58 Bayer 1850 októberében tett jelentést Geringernek arról, hogy a piaristák (különösen Zimmermann Jakab professzor) milyen rossz szellemű nevelésben részesítik az ifjúságot.59 Novemberben Ruhdorfer és Bayer közösen tett feljelentést a Rendkívüli Vizsgálati Bizottságnál eltűnt kincstári tárgyak ügyében,60 egy másik közös jelentésükben pedig Podolskyt igyekeztek bemártani Geringer előtt.61 1851 májusában Ruhdorfer, immáron egyedül, rendszeres fizetést kért Geringertől.62 A császári biztos elszámolásai szerint havi 32 forintot kapott (1850 novemberétől már biztosan), talán a beadvány eredményeképpen 1851 májusában már 150 forintot.63 Voltak azonban természetesen olyan informátorai is Geringernek, akik nem kerültek kapcsolatba a Rendkívüli Vizsgáló Bizottsággal. Igen kalandos életutat járt be Csernovics István (Csernovics Péter, az ismert magyar érzelmű szerb földbirtokos, az aradi vértanú Damjanich János sógorának rokona). Cs. kir. őrmesterként szolgált Itáliában évekig, majd honvéd hadnagy lett. Újházy László kormánybiztos mellett tevékenykedett, de 1849 februárjában hadifogságba esett, besorozták, ám megszökött. Ossetzky szerint 1850 őszén bízta meg Geringer, hogy lépjen vele kapcsolatba, mivel arra ajánlkozott, hogy a magyar korona 54 Protmann jelentése Geringerhez. Pest, 1851. január 18. MNL OL D 51 1851:3352. Vö.: Pilch, é. n. 230-232.; Hermann, 2012. 57-61. 55 MNL OL D 511851:978. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 1851. május 7.; HL Absz. III. AC PS. 70. köt. 1850. szeptember 27-i bejegyzés. 56 Ruhdorfer beadványa Geringerhez. Pest, 1850. október 31. „No. 21." jelzéssel. MNL OL D 61. 57 MNL OL D 511850:1835. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 1850. november 8. 58 MNL OL D 511850:2145. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 1850. december 8. 59 MNL OL D 51 1850:1759. sz. iktatókönyvi bejegyzés, 1850. október 30. Zimmermann valóban kegyesrendi tanár volt korábban, de 1846-ban kilépett a rendből; a jelentés idején a pesti tanítóképző tanáraként működött, de helyettes tanárként az egyetem bölcsészkarán is oktatott esztétikát és irodalmat. 60 A Rendkívüli Vizsgálati Bizottság ülésének jegyzőkönyve. 1850. november 17. MNL OL D 61. 61 Bayer és Ruhdorfer jelentése címzett nélkül. Pest, 1850. november 28. MNL OL D 511850:2087. 62 MNL OL D 511851:954. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 1851. május 4. 63 MNL OL D 51 51. cs. Vö.: SPIRA, 1998.487. 34
