Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei
Kémek, ügynökök, besúgók őri ügyosztályán folyt, arra neki semmiféle rálátása nincs.40 Bach és Geringer úgy tervezte, hogy a rendőri hatóságok felállításával, Geringer ideiglenes helytartóvá való kinevezésével (1850. november 25.) a civil hatóságok ellenőrzése alá vonják az államrendőrségi tevékenységet is, a „központi vezetés" jelszavával.41 A rendőri ügyosztály azonban - Bach és Geringer várakozásai ellenére - nem szűnt meg. A hadsereg-parancsnokság, Geringer ideiglenes helytartói kinevezése után, sietett tudomására hozni, hogy fenn kívánják tartani a rendőri ügyosztályt, és az államrendőrségi információszerzést saját szervezetükkel folytatni kívánják.42 Annyit azonban Geringer láthatóan elért, hogy Podolsky rajta keresztül igényelhessen negyedévenként bizalmi pénzt.43 Ugyanis míg ezt megelőzően a hadsereg-parancsnokság rendőri osztálya a hadipénztárból kapott összegeket a titkos államrendőrségi kiadásokra, a rendőri hatóságok megalakulásával az ilyen jellegű kiadásoknak át kellett kerülniük a Bach által felügyelt titkosrendőri alaphoz. Ahhoz pedig Magyarországon Geringeren keresztül lehetett hozzáférni. Geringer természetesen 1850 ősze előtt is igyekezett a közigazgatási hivatali csatornákon kívül is információkat szerezni az ország állapotáról, ha nem is rendszeresített és fizetett informátorok útján. Bach 1850. novemberi utasítását azonban joggal bíztatásként értelmezte arra, hogy aktívabban lépjen fel az államrendőrségi információszerzés terén. Minderről képet alkothatunk magunknak az 1850. november és 1851. október közötti időszakban a Geringer által Bach számára - a titkosrendőri alapból fizetett kiadásokról - összeállított jelentésekből, amelyekben név szerint is megjelölte a bizalmi pénzekből részesülőket. E jelentéseket továbbá összevethetjük Geringer iratainak iktatókönyveivel.44 Geringernek Protmann mellett három fő segítsége Ossetzky Adolf, Szekré- nyessy Endre és Zákos Elek volt. Ossetzky Adolfot, Ossetzky későbbi állítása szerint, 1850 szeptemberében vette maga mellé Geringer mintegy „magántitkárként". Az informátorokkal való kapcsolattartás az ő feladatai közé tartozott.45 Ossetzky 1795 körül született Triesztben (1853-ban 58 éves, katolikus özvegynek 40 Bach utasításai Geringerhez. Bécs, 1850. november 6., 28. MNL OL D 51. 51. cs. 1850:2062., 1850:2152.; Geringer jelentésfogalmazványa Bachhoz. H. n, [Pest], 1850. december 24. Uo. 1850:2152. 41 Bach utasítása Geringerhez. Bécs, 1850. november 6.; Geringer jelentésfogalmazványa Bachhoz. H. n., [Pest], 1850. december 24. MNL OL D 51 51. cs. 1850:2062., 1850:2152. 42 Átirat fogalmazvány aláírás nélkül Geringerhez. Pest, 1850. december 13. HL Absz. III. AC PS Normalien Nr. 139. 43 Geringer levélfogalmazványa Appelhez. Buda, 1851. augusztus 17. MNL OL D 51 51. cs. 1851:2007.; Bach levele a hadsereg-parancsnoksághoz. Bécs, 1851. augusztus 30. (kivonat) Uo. 1851:2278.; a hadsereg-parancsnokság 1851 májusában elrendelte, hogy a rendőri ügyosztály elkülönítve állítsa össze és küldje be a parancsnokságra a nyilvános, illetve a titkos kiadásokról készült elszámolásokat. MNL OL D 36 1851:2417 V2. sz. iktatókönyvi bejegyzés, 1851. május 22. 44 Az elszámolásokat a bizalmi pénzekről ld.: MNL OL D 51 51. cs. 45 „als qua Privatsekretär": Ossetzky Adolf kihallgatási jegyzőkönyve. Bécs, 1853. október 7. HL Absz. Ph. ir. 1852-6/88/1.; Geringer jelentése Bachhoz. Buda, 1850. november 17. ÖStA HHStA IB A Akten Nr. 3802. 32
