Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Bebesi György: Egy sikeres orosz kettősügynök a 20. század elejéről: Jevno Azef
Kémek, ügynökök, besúgók tikai kérdések felvetése és elemzése is jellemzi. Leveleiből jól érződik anyagiassága, amely annak idején az Ohrana karjaiba lökte. Érződik rajtuk a konspirációban élő ember folyamatos hazudozása, gyakran egy levélen belül is önellentmondásba keveredik, nyilvánvalóan nem őszinte a feleségéhez sem. Elöljáróival és párttársaival váltott leveleiben gyakran igyekszik mentegetni, magyarázni a korábbi években történt eseményeket, nyilvánvalóan a felelősség alóli kibújás szándékával. A leleplező Burcev megértőén, egészen egyszerűen „emberi dokumentumoknak"42 43 nevezte ezeket az írásokat. A teljes levélállomány érthető módon nem maradt fenn. Azef kérésére a rendőrségen számos őt kompromittáló iratot megsemmisítettek, és a másik oldalon a forradalmi konspirációhoz is szerves módon hozzátartozott az írásos anyag eltüntetése. A jelenleg a GARF-ban (FAP<t>), az Orosz Föderáció Állami Levéltárában őrzött anyag több forrásból tevődik össze. A legendás kettősügynök hagyatékának egy része orosz emigránsok révén a Hoover Intézetbe került, ahonnan a II. világháború után a hiteles másolatokat visszaszolgáltatták, más részét felesége adta át még korábban a férje ügyében létrehozott vizsgálóbizottságnak, harmadik része - a német börtönben írt levelek - az I. világháború után jutottak az akkori Szovjetunió archívumaiba. S talán ma már, amikor kiugrott ügynökök rendre memoárokat tesznek közé, vagy regényekben dolgozzák fel élményeiket, nem akkora reveláció, hogy az életútját legjobban reprezentáló mintegy 200 levél publikálásra került Moszkvában, a Terra kiadó gondozásában 1994-ben, történészek és levéltárosok kitűnő és úttörő munkájának eredményeképpen.44 Az orosz-magyar tudományos együttműködés keretében ennek a kötetnek a kiadói jogait szerezte meg a PTE BTK TTI MOSZT Kutatócsoportja, és tette kétévnyi szakfordítói munka után hozzáférhetővé a MOSZT Könyvek so~ egy Csicserin népbiztos elleni merénylet végrehajtására. Halálra ítélik, majd ítéletét börtönbüntetésre változtatják, nem egész egy év múlva máig nem tisztázott körülmények között meghal. 42 Csajkovszkij, Nyikolaj Vasziljevics. Született 1850. december 26-án, meghalt 1926. április 30-án. Nemesi-hivatalnoki családból származott, 1872-ben a pétervári egyetem matematika-fizika fakultását végezte el. A '60-as években részt vett a különböző egyetemi körök mozgalmaiban. 1874-ben emigrált, 1878-tól Amerikában Kansasban, különböző földműves kommunákban élt. Majd visszaköltözött Európába, a '90-es években, Londonban és Párizsban tartózkodott, sokat tett a szabad orosz sajtó külföldi megteremtéséért. A '90-es években az Agrárszocialista Liga tagja, 1904-től csatlakozik az eszerekhez. 1905-ben hazatér, és részt vesz az első eszer kongresszuson. A forradalom után letartóztatják, és három évre bebörtönzik. Kiszabadulása után a legalitást vállalja, de továbbra is jelentős társadalmi közéleti tevékenységet folytat, elsősorban gazdasági területen. A februári forradalom után többféle tisztséget is elvállal, az októberi hatalomátvétel után azonban szembefordul a bolsevikokkal, és minden politikai erővel hajlandó együttműködni ellenük. Az Északi Körzetben vezetésével önálló eszer-mensevik köztársaságot kiáltanak ki, amely felvette a kapcsolatot a szövetséges csapatokkal. Később Kolcsak kormányába választották be, az admirális megbízásából Párizsba és Londonba utazott diplomáciai küldetéssel. Egy moszkvai bíróság távollétében halálra ítélte, így élete utolsó hat évét emigrációban töltötte. « E„ 1917. l.sz. 196. 44 IlABJIOB, 1994. 20
