Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög–római világban

Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög-római világban az üzenetvivő ne keltse fel a táblával az utat őrzők gyanúját. így jutott el a tábla Lakedaimónba (Spártába). A lakedaimóniak nem tudtak mit kezdeni vele, míg végül [...] Görgő, Kleomenész leánya, Leónidasz felesége meg nem fejtette a rejtélyt: azt tanácsolta, hogy kaparják le a viaszréteget, s ott majd megtalálják az üzenetet, a fára írva."61 A görög-perzsa háborúk kommunikációs gyakorlatával kapcsolatban meg­említhető még Hérodotosznak az a közlése, amely szerint Athén bástyáiról paj­zsok által tükrözött fényjelekkel orientálták az árulók a Marathónnál vereséget szenvedett perzsákat.62 A tudományban leginkább a marathóni futással kapcso­latos hagyomány hitelességének kérdése vált vitatott problémává. A téma sport­történeti vonatkozása indokolta, hogy 1990-ben görög, német, osztrák és magyar részvétellel kétnapos konferenciát rendezett erről a Magyar Olimpiai Akadémia. Ennek teljes anyaga Magyarországon jelent meg, míg a téma lényegét különböző aspektusból megközelítő rövid tanulmányok a Nikephoros című, az ókor sport- történetével foglalkozó folyóiratban kerültek publikálásra.63 A konferencia nyi­tóelőadásában kifejtettem azt a véleményemet, miszerint a Marathónból élete feláldozásával Athénba futó hírvivő története a legendák világába tartozik. A csata után 700 évvel alkotó Plutarkhosz és Lukianosz írták le - eltérő névvel illetve az állítólagos futót - azt a történetet, miszerint a marathóni győzelem hírét Athénba egy teljes fegyverzete súlyától megterhelt hírnök vitte volna el, aki az örvendetes hír átadása után azonnal meg is halt.64 Az ókori irodalmi források elemzése, az ütközet körülményeinek és az összecsapást követő eseményeknek a modern régészet eredményeivel való szembesítése, valamint az elbeszélés más történetekre is jellemző fordulata - a hős legnagyobb tette végrehajtása után azonnal meghal - egyaránt arra mutatnak, hogy ez a futás a képzelet szülemé­nye volt.65 A nemzetközi szakirodalom által is idézett véleményem azóta általá­nos egyetértésre talált.66 A távolsági kommunikáció bevett eszköze volt a magaslatokról tűz- vagy füstjelzéssel továbbított hírközlés, amelynek továbbfejlesztett formájáról Polübi- osz adott részletes leírást. Ez a hírközlési forma egyszerű szövegek továbbítását is lehetővé tette. A jeleket két fáklyás csoport adta. Az eljárás azon alapult, hogy a jeleket adó, illetve fogadó emberek rendelkezésére öt-öt táblácska állt, ame­lyekből négyen az abc öt-öt, egyen pedig négy betűje volt látható. Az egymás mellett álló, fáklyát tartó emberek közül a bal oldaliak felemelt fáklyáinak száma mutatta, hogy hányas sorszámú tábla betűje következik, míg a jobb oldalon ál­61 Uo. VII. 239. m Uo. VI. 115. 63 Kertész, 1990; Kertész, 1991.; Siewert, 1990. 64 Plutarkhosz: Glor. Athen. 3, 347 C; Lukianosz: Laps. 3. 65 KERTÉSZ, 1990. 7-18; kertész, 2007, 7-42. (A királynő koronája: a maratoni futás című fejezet). 66 Decker, 1995. 214.; Green, 1998. 321; Miller, 2004. 45-46., 258. Egy 1990. október 23-án kelt levél­ben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke elismerését fejezte a marathóni futással kapcsolatos kutatásaimért. KERTÉSZ, 1991. 9-10. (a levél képmásával). 149

Next

/
Thumbnails
Contents