Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kémek, ügynökök, besúgók bízhatunk az értesülés valódiságában. 1690-ben igen magas rangú személyt is sikerült (valószínűleg alkalmi) informátornak megnyerni: a fődefterdár egyik szolgálója, egy aga maga is elkísérte urát a díván ülésére, és elmondta a levelezőnek az ott elhangzottakat.143 Ilyenkor a beszámoló megkezdése előtt a levelező a hírhez azt is hozzáfűzte, hogy „biztos forrásból tudjuk" (da sicura parte), „egészen biztos, hogy" (é certo ehe). Útvonalak - a megszerzett információk célba juttatása Az információk megszerzését követően nem kisebb gondot jelentett azok Bécsbe juttatása. A reneszánsz kor és a 19. század, a gőzhajtású járművek rendszerbe állítása közötti időszakban nem változott jelentősen az információáramlás sebessége. Az alapvető továbbító eszközök között mindvégig megmarad a lovas futár, illetve a fürge hajó.144 Az útvonalak használatának vizsgálatakor röviden annyit mondhatunk, hogy a titkos levelezők is minden lehetséges útvonalat kihasználtak a levelek célba juttatásához, és erre felhatalmazást is kaptak a Haditanácstól.145 Alapvető útvonalak voltak a Konstantinápoly-Belgrád-Buda- Bécs; a Konstantinápoly-Belgrád-Raguza-Fiume-Bécs, valamint a Konstantiná- poly-Velence-Bécs. A Haditanács 1684-ben azt javasolta az útnak induló Janaki Porphyritának és Giorgio Cleronoménak, hogy a Fiume-Velence (Giovanni Pietro d'Argento báró és Franz Ulrich von Thurn und Wlassasina gróf, velencei követ) útvonalat használják, ez maradt a fő útvonal mindvégig a visszafoglaló háborúk idején. A Haditanács azonban arra is felhatalmazta az információszerzőket, hogy bármely más útvonalat is igénybe vehetnek, ha a szükség úgy hozza, és ha biztonságosnak ítélik.146 A 17. század végén az oszmán fővárosban működő titkos levelezők alapvetően a tengeri utat használták, a sokszor Szmir- nán át küldött jelentéseket francia vagy angol bárkák vitték jó pénzért Velencé143Böhm 1020 Band VII. föl. 47-48. (1690. július 8.). 144 A futárszolgálatot - későbbi postaszolgálatot - a 15. században a Habsburg-uralkodó kérésére és támogatásával szervezte meg Jakob Fugger. 1490-től a császári futárállomásokat használhatta a hálózat működtetésére. A rendszer azonban igen drága volt, emiatt gyakran üzemképtelenné vált. Ezért más megoldás után kellett nézni. 1500 körül ugyanis egyetlen olyan uralkodó sem volt Európában, aki egy ilyen hálózat működtetését hosszú távon finanszírozni tudta volna. I. Miksa német-római császár (1508-1519) Brüsszelben működő, de itáliai származású, korábban Rómában, Milánóban és Velencében tapasztalatokat szerző vállalkozói találtak megoldást erre a problémára. Nem a császár, hanem a vállalkozók irányították a rendszert, akik a nyilvánosság számára is megnyitották ezeket a csatornákat, vagyis: bárki küldhetett vagy fogadhatott adatokat a rendszeren keresztül, ha a szükséges anyagi ellenszolgáltatást lerótta. A futárállomásokat franchise- rendszerben üzemeltették, így a kockázatot is az állomás tulajdonosa viselte. Ha nem tudta továbbvégezni a feladatot, kerestek egy másik fogadót, ami átvehette az adott funkciót. így jött létre a postahálózat, állandó csatornákat, állomásokat és rendszeres időközönként érkező információkat biztosítva az érdeklődőknek. Behringer, 2005.42. 145ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 296. Fasz. 1684. III-V. föl. 19v (1684. február 15.). 146ÖStA FHKA HKA HFU r. Nr. 296. Fasz. 1684. III-V. föl. 18r-20r (1684. február 15.). 122
