Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"? jának hivatalához fűzte az egyik levelezőt. Sikerült neki (pénzért vagy egyéb módon) megszereznie több olyan iratot, amelyek a bécsi udvar számára kisebb vagy nagyobb jelentőséggel bírtak. így pl. 1694-ben, amikor a lengyel király, Sobieski János követet küldött a Krímbe a tatár kánhoz, Szelim Girájhoz. Mivel azonban a kán a szultáni udvar közelében tartózkodott, Sobieski követe is oda érkezett, ahol azonban a kánon kívül a nagyvezír is tárgyalt vele. Az oszmánvezetők számára egy ideig érthetetlen volt, hogy a lengyel követ miért csak a kánnak hozott levelet, ennek ellenére ők is tárgyaltak vele. A levelezőnek a reisz efendi hivatalától a lengyel király 1693. november 20-i, Varsóban keltezett, a kánhoz írott levelének török átiratát, valamint a nagyvezír, a kán és a követ megbeszélésén született dokumentum másolatát is sikerült megszereznie. Ezeket olaszra fordította, majd megküldte Bécsbe.127 1695-ben szintén a reisz efendi hivatalából megszerezte a nüzul emininek adott parancsot, amely a szultán és a serege Edirne és Belgrád közötti vonulási útvonalát, valamint a szultáni szálláshelyeket tartalmazta. Ezt is Bécsbe juttatta.128 1695 decemberében a raguzai követ, Buchia levelét is megkaparintotta, és másolatát megküldte megbízóinak.129 A hírszerzők rendszeresen eljártak a konstantinápolyi kikötőbe, ahol az oda befutó hajókon szolgálóktól szereztek eltérő értékű információkat. A kikötő, mint minden kikötő a világon, olvasztótégelye volt a különféle népeknek, távolról érkezők és környékbeliek egyaránt tartózkodtak ott, így kiváló lehetőséget nyújtott az értesülések megszerzésére. Ugyanakkor a levélíró jól tette, ha a számára fontos híreket lehetőleg még egy forrásból ellenőrizte. Itt, a kikötőben tudta meg 1690-ben a befutó „barbár" (berber[iái] = algír, tunéziai és tripolitániai) hajók matrózaitól, hogy útjuk során találkoztak a francia király két bizalmasával, akik közül az egyiket Moldván keresztül a lengyel udvarba, míg a másikat a nagyvezírhez küldte a Napkirály.130 A kikötői hírszerzés egyik fontos része volt, hogy a minden évben Kaffából és a Krím kikötőiből jövő kereskedelmi hajók legénységétől, kapitányaitól a kozákok és az oroszok, valamint a tatárok összecsapásairól hírt szerezzen be a levelező. Abban az esetben ugyanis, ha a tatárok kénytelenek voltak az oroszokkal és/vagy a kozákokkal hadakozni, kevesebben indulhattak a magyar hadszíntérre. így szerzett pl. megbízható híreket 1696-ban Azov elestéről. Szeptember 14-i levelében csak annyit írt: biztos, hogy Azov elesett, ennél többet azonban nem írhat, mert meg kell várnia az abból az irányból minden évben érkező keresztény bárkákat, amelyek pontosabb információkkal szolgáltatnak.131 Október 9-e előtt minden bizonnyal befutottak a bárkák, mert ekkor már teljes bizonyossággal tudott írni I. Péter cár (1682/1696-1725) 127EFK Ms. II. 303. föl. 379v-380r (1694. február 28., március 2.); föl. 388v (1694. május 10.). 128EFK Ms. II. 303. föl. 435r-436v (1695. június 3.). 129EFK Ms. II. 303. föl. 460v (1695. december 26.). 130ÖNB-HAN Cod. 6039. föl. 28.; Böhm 1020 Band VII. föl. 24. (1690. április 11.). m EFK Ms. II. 303. föl. 482r (1696. szeptember 14.). 119
