Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"? is, hogy a boszniai pasa területeinek meghódítása csak akkor jöhet szóba, ha Belgrádot bevették, és meg is tudják tartani. „Őfelsége könnyebben be tudná venni ezt a Horvát Királyságot is, mint a velenceiek, mivel egy nyelvet beszélnek, és egyébként is a Magyar Királyság részét képezik."72 - írta Cleronome bizonyítva, hogy nem csupán kora, de a régebbi történelem területén is ismeretekkel, mégpedig igen pontos ismeretekkel rendelkezik.73 A Habsburg-udvar és a konstantinápolyi szeráj közötti különbségek - ezáltal a tárgyalási nehézségek - egyik mozgatórugója a vallási differenciákból, illetve az ebből fakadó eltérő jogrendből is adódott. Ennek megfelelően az alkalmasság feltételei közé tartozott, hogy az európai jogi ismeretek mellett a levelezők jártasságot mutassanak a muszlim vallásban és a vallásjogban (saría) is. Ezt számos jelentésükben bizonyították. 1684-ben pl. azt írta egyikőjük, hogy azért indultak hadba a szultán seregei, hogy „az ő Prófétájuknak kedvére tegyenek, aki nekik azt parancsolja a Korán szövegében: ne hagyjatok fel a háborúskodással a muszlim hit ellenségei ellen csak akkor, ha azok könyörögnek a békéért."74 A levelező valóban pontosan ismerhette a Koránt, mivel az ténylegesen azt mondja ki, hogy háborút csak a muszlim hit ellenségei ellen lehet vezetni, de ellenük is csak addig, amíg nem hajlanak a béke megkötésére.75 1695-ben az emírekről ír, akikkel kapcsolatosan elmagyarázza, hogy csak nekik van joguk zöld turbánt hordani, ami azt jelenti, hogy az „ő hamis Prófétájuknak egyenes ági leszármazottai",76 ami szintén a vallás(jog) pontos ismeretét mutatja. Szintén e területre tartozik az, a levelekben többször is előforduló fogalom, amely szerint az egyre kevesebb katona miatt a szultán a muftival „nefiran"-t (nefir-i am) hirdettetett. Pontosan megmagyarázza a nefir-i am hirdetésének okán túl annak jelentését is, amikor azt írja, hogy „ugyanolyan, mint a kereszténységben a keresztes háború, csak itt az a cél, hogy minden, fegyvert fogni képes ember védje a hazáját."77 Az alkalmasságukat növelő, mindenképpen előnyt jelentő tényező volt, hogyha az európai és az oszmán fogalomhasználat közötti differenciákat, az egyes oszmán kifejezések pontos magyarázatát is meg tudták adni. Mivel a levélírók az Oszmán Birodalomban születtek, éltek, ismerték az ottani életet; tekintettel azonban keresztény voltukra, tisztában voltak a keresztény élet jellemzőivel is. Amikor 1688-ban a levelező a nagy hadjáratokról, a sebesültekről írt, megjegyezte pl., hogy a török katonák csak akkor kerülnek kórházba, ha megsebesültek. A szultáni seregben ezért kevésbé van szükség a nagyobb kórházakra, mert a katonák helyesen táplálkoznak, így nem betegszenek meg - ellentétben a 72 ÖNB-HAN Cod. 6038. Föl. 1059-1060.1688. február. 73 A teljes levél: ÖNB-HAN Cod. 6038. Föl. 1033-1120. 74 ÖNB-HAN Cod. 6034. Föl. 104.1684. augusztus 2. 75 Vö. ÁGOSTON, 1997. 84. „Ha békére hajlanak, akkor te is légy hajlandó arra és hagyatkozz Állatira." (Korán 8, 61). 76 EFK Ms. II. 303. Fol. 448v. 1695. október 5. 77 ÖNB-HAN Cod. 6036. Föl. 557. 1686. június 23.; Nefir-i amot hirdettek még 1689-ben. Böhm 1020 Band VI. Fol. 16.1689. március 11. Vö.: PAKALIN, 1971. II. köt. 672. 111
