Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"? A császári adminisztráció természetesen felismerte, hogy informátorok nélkül nem működhet megfelelően. Problémát okozott azonban, hogy a Portán a császár nem számíthatott szövetségesekre, és nem támaszkodhatott a spanyol ág segítségére sem (bár V. Károlynak és II. Fülöpnek is voltak kémei a Mediterráne- umban és a Levantéban).52 Ez pedig azzal járt együtt, hogy a hosszú török háború időszakában gyakran mindennemű információ nélkül maradtak, és csak a határ menti hírszerzés működött. Utóbbi kizárólag arra volt elegendő, hogy tudják, mikor és hová indultak el az oszmánok, arra nem, hogy stratégiai terveikről, diplomáciai machinációikról és az egyéb európai és az Európán kívüli hatalmakkal fennálló kapcsolataikról tudomással bírjanak. Éppen ezért Mátyás főherceg már 1602-ben arról írt a bányavidéki főkapitánynak, Thurzó Györgynek, hogy „Neked ezért jelen levelünkkel kegyesen megparancsoljuk, hogy Budán, Szigetváron, Nándorfehérváron, Szófiában és más távolabb eső török helyeken titokban hűséges embereket és megbízható kémeket, ne pedig végek közelében lakó adózó jobbágyokat törekedjél felfogadni és beszervezni, és azokat küldjed a török határra az ellenség céljainak kikémlelésére, valamint szándékainak megtudására és feltérképezésére."53 A Haditanács és a császári adminisztráció főbb tisztviselői tehát felismerték, mekkora szükség van arra, hogy jól működő, stabil, így folyamatosan megbízható információkat szolgáltatni képes hírszerző hálózattal rendelkezzenek az ellenséges területen. Éppen ezért 1623- ban a bécsi udvar Johann Jakob Kurz von Senftenau személyében alkalmi követet indított útnak Konstantinápolyba, aki azt a titkos feladatot kapta, hogy útja során, Budán, Belgrádban, Szófiában és Konstantinápolyban olyan megbízható embereket keressen, akik hajlandók - megfelelő fizetség ellenében - Bécsnek híreket szolgáltatni.54 Az első ránk maradt beszervezési okirat 1629-ből származik, ebben Francesco Vlatchi raguzai kereskedő vállalta, hogy az épülő Habsburg informátorhálózat tagja lesz, rendszeres és írásos kapcsolatot tart fenn a konstantinápolyi állandó követtel. Aláírta, hogy minden lényeges információról tudósítja a bécsi udvart és a Haditanácsot. Jelentéseit egyeztetett kódrendszerrel titkosította és csak olyan embereknek adhatta át, akik a korábban megbeszélt titkos jelet ismerték. Titoktartást és hűséget is fogadott a Habsburg- uralkodónak.55 A Habsburg császár udvarában is, akárcsak Európa más részein, már a 16. században alkalmazták a kódolt írást a diplomáciai levelezésben. Az első állandó konstantinápolyi császári követnek, Johann Maria Malvezzinek is vannak az 52 PRETO, 1994. 28-30. 53 „Quapropter tibi hisce benigne mandamus, ut fidedignos homines et certos exploratores, non autem colonos tributaries confiniis vicinos et propinquiores, séd in Buda, Siget, Nandoralba, Sophia et aliis remotis in locis Turcicis clancularie conducere et constituere studeas et ad Turcicos fines ad explorandum hostium consilia et inquirendos et perscrutandos conatus eorum expedias." MNL OL E 196 Fasc. 24. No. 5.1602. március 1. 54 HILLER, 1998. 206-209. 33 Hiller, 1999.157-158. 107
