Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"? távolság - Isztambul volt a legtávolabbi pont, ahol a francia király követséget működtetett - nem segítette elő a közös ténykedést. A következő közel két évszázadot a kétoldalú viszony dinamikájának hullámzása, hol szorosabb, hol lazább köteléke jellemezte. Az itáliai államokkal ellentétben, amelyek gazdasági érdekeltségeik miatt tartottak fenn kapcsolatokat az oszmánokkal, a francia diplomácia jobbára csak a nyomásgyakorlás és a félelemkeltés eszközeként alkalmazta őket. Csak akkor került sor tényleges együttműködésre, ha a két fél érdekei egybeestek.37 Az Angol Királyság és az Oszmán Birodalom kapcsolata nem sokkal Ciprus török meghódítása (1571) előtti időszakra datálódik, amikor az angol kereskedők engedélyt kaptak arra, hogy saját hajóikkal, de még francia zászló alatt hajózhassanak be az oszmán kikötőkbe. A tényleges kapcsolatfelvétel érdekében és a korábbinál szorosabb relációk kiépítésére 1578 őszén érkezett az oszmán fővárosba William Harborne, akit I. Erzsébet királynő (1558-1603) küldött III. Murád szultánhoz (1574-1595). Az uralkodónő levelében békét kívánt és alattvalóinak kereskedelmi engedményeket, ezek között a legfontosabbat: az angol hajók saját zászlajuk alatt hajózhassanak. Harborne-t egyedül Szokollu Mehmed pasa nagyvezír támogatta; a szultán csak akkor kezdett el érdeklődni az angolok által kínált nyersanyagok és kereskedelmi áruk iránt, amikor újabb hadjáratra indult a perzsa Szafavida-dinasztia ellen. Ekkor - minden eddigi gyakorlattal ellentétben - a szultán kezdeményezte a diplomáciai kapcsolatfelvételt.38 1583. május 18-án az angol kereskedők megkapták a privilégiumlevelet: immár ugyanolyan jogok illették meg őket, mint amilyeneket a franciák nyertek el az 1569. évi kapitulációban.39 1583 és 1588 között William Harborne lett I. Erzsébet első állandó portai követe. Az ő ott-tartózkodása alatt sorban alakultak meg az angol kereskedelmi konzulátusok az Oszmán Birodalom területén (Egyiptom, Szíria, Algír, Híosz, Pátrosz). A perzsa hadjáratok és a tizenöt éves háború idején az angolok ónt, fémet, fegyvereket és szövetet szállítottak a szultán birodalmába. Ezzel megsértették a pápaság által előírt kiviteli tilalmat.40 Az 1590-es évek végétől egyre nagyobb lett a rivalizálás a franciák és az angolok között, amelyből utóbbiak kerültek ki győztesen. Az angol tengeri kereskedelem előretörését a Mediterráneumban megjelenő szigetországi kalózok is segítették. A két náció versengését csak a 17. század első felében zavarta meg egy harmadik feltörekvő nemzet, a hollandok megjelenése. A 15. század végén, amikor Portugáliából és a spanyol korona országaiból kiűzték a zsidókat, azok elsősorban Antwerpenbe, Amszterdamba, Velencébe, Szalonikibe és Isztambulba települtek át. A portugál és a spanyol zsidók magukkal hozták hagyományos kapcsolatrendszerüket, ezer szállal kötődtek már 37 Hochedlinger, 1994.114. 38 ÁGOSTON, 1996.189.; ÁGOSTON, 1997. 91. 39 ZlNKEISEN, 1857. III. köt. 426.; Skiluter, 1977. 86-103. 40 Az európai államok mindegyikében létezett a tiltott áruk (merces prohibitae) listája, akárcsak az Oszmán Birodalomban (itt memnun ejyaként szerepelnek), amely úgyszintén nem engedte a stratégiai nyersanyagok kivitelét. ÁGOSTON, 1996.184. 103
