Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Klement Judit: Válság egy húzóágazatban – a 19. századi malomipar példája
Gödörből gödörbe budapesti gőzmalmok Magyarország összes malmának csupán 0,08%-át tették ki 1885-ben — ezek száma ekkoriban 13 volt —, de az összes megőrölt búza több mint 38%-át ezekben dolgozták fel.9 Az exportra kerülő lisztnek túlnyomó többségét is a fővárosi gőzmalmok termelték, kiváló minőségű lisztjeik eljutottak és keresettek voltak Brazíliától, Japánig, Londontól, Párizsig vagy Münchenig. A vidéki gőzmalomipar a Monarchia piacának ellátására rendezkedett be, vámkülföldre kevésbé jutott.10 A magyar malomipar húzóágazati jellegét elsősorban a fővárosi gőzmalmok teljesítménye szülte. A budapesti gőzmalmok hanyatlásával a magyar malomipar hanyatlása is egybeesett. Miként tételesen áttekinthetőek a malomipar felfutásának előbb vázolt okai, olyan világosan pontokba szedhetőek azok a tényezők is, amelyek válságba sodorták az első magyar húzóágazatot. Viszont ezek között nem szerepelnek a 19. század pénzügyi válságai. Igaz, hogy 1869 és 1873 válságos éve megrendítette a nagy fővárosi gőzmalmok pénzügyi alapjait is, egy-kettő csődbe is jutott, de az ágazatot egyáltalán nem ingatta meg egyik esemény sem. Az 1869. évi kis válságnak nagyobb volt a hatása a malomiparra, mint az 1873. évi nagy válságnak, mivel előbbi néhány igazán rossz termésű év után következett be, és az aszályos időszakok eleve megdrágították a nyersanyagot, ezáltal pedig a termelést is, ami csökkentette a külföldi versenyképességet. Ráadásul a legtöbb malomvállalkozás ekkoriban még csak néhány éve működött. Az egyetlen kivétel a Pesti Hengermalom Társaság volt, de ezt is egy vadonatúj tulajdonosi kör üzemeltette az 1860-as évek elejétől. A vállalkozások többsége alig volt túl a malomépület felépítésén vagy egy megvásárolt malomépület felújításán és gépi felszerelésén, ami többszázezer forintnyi beruházással járt, és épp hogy elkezdték az üzemszerű működést. A gőzmalmok üzembe helyezése a nagyobb tőkeigényű vállalkozások közé tartozott. A gőzmalom-vállalkozások üzemeltetésében a kezdeti időszakban fontos szerepet játszottak a korabeli hitelintézetek is, amelyek ekkoriban gomba módra szaporodtak. A kis válság idején csődbe jutott malomvállalkozások többnyire épp a saját bankjuk csődje miatt váltak maguk is fizetésképtelenné: a pénzügyi háttér hullott ki mögülük. 1869 hatása azonban általában is érvényesült, a pesti társaságok malomrészvényei estek a tőzsdén, a korábbi jó évekhez képest határozottan érzékelhető volt a visszaesés. Az 1873. évi krachnak már nem volt ilyen drámai eredménye, mivel a részvények árfolyama ekkorra még nem emelkedett számottevően, nem érte el a korábbi szintet, '69 hatását még nem heverte ki, így a '73-as krach sem okozhatott akkora visszaesést (1. ábra). 1869 és 1873 legfontosabb hatása leginkább abban ragadható meg, hogy ezek eredményeként letisztult a malomipari vállalkozások köre, a kedvező konjunktúra hátán felfutó vállalkozások közül a valóban piacképesek maradtak talpon. Mivel csak néhány vállalkozás bukott el, az is kijelenthető, hogy eleve az életképesek voltak többségben. S hogy a konjunktúra 9 JEKELFALUSSY, 1885. 152., 153., 169. “ BKI éves jel, 1895,1896. 275. 82
