Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó
Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó leg megjegyzendő, hogy a törvény jövendő történészei számára mindenképpen fontos lehet, hiszen a levéltár a „felszámolt és végelszámolt vállalatok iratainak tekintetében a csődtörvény alapján" jár el.86) Bár az 1992:IL. törvényt a mai napig úgy emlegetik, mintha az a „magyar vállalkozások jelentős hányada számára elrendelt tömeges harakirivel" lett volna egyenértékű.87 A jog tudorának megállapítása szerint a jelenleg is érvényes „magyar csődjog leginkább a volt szocialista magyar csődjogra hasonlít. Ugyanis mindkettő szigorúan a jogi személyiséggel bíró társaságokra szabott, és mindkettő csak gazdálkodó szervezetekre alkalmazható. Emellett a régi magyar csődjogtól, és a nemzetközi terminus technicusoktól is eltérő fogalomhasználata is a szocialista csődjogot idézi. [...] Az eljárásrendszere (egy adósságrendezőreorganizációs, valamint egy felszámolási eljárás) is a szocialista csődjog felosztását menti át."88 Összességében, a „magyar csődjogi szabályozás [...] nem felel meg a korszerű csődjoggal szemben támasztott kívánalmaknak. Legfontosabb hiányossága, hogy nem ismeri az egyéni csődöt."89 Csődjogunk egy másik szakértője egy jórészt általa írt csődjogi kézikönyvben még élesebben mutat rá a megszakított jogfejlődésből fakadó helyzetre: „Itt kell felhívnom a figyelmet, hogy a magyar törvény sajátos terminológiai használata [...] azt jelenti, hogy az elméleti tanulmány — a magyar jogi fejlődést áttekintő része kivételével — csődeljárás alatt a felszámolási eljárást érti, a reorganizáció illetve a csődön kívüli kényszeregyezség pedig a mai fogalmaink szerint a csődeljárást jelenti."90 Jelen áttekintésünk alapján a következőkre érdemes rámutatni: a csődeljárás a kapitalista gazdálkodás alapvető intézménye, a schumpeteri „teremtő rombolás" eszköze. Betűje szerint a hitelezőt védi az adóssal szemben, de szellemét tekintve egy kiegyenlített eljárás, amennyiben újkori formájában a hitelezőket is óvatosságra inti, hiszen nem élhetnek az adós személyét illető fenyegetéssel, és nem vonhatják el az adós minden létalapját, csak a vagyon erejéig elégíthetik ki követeléseiket. Ez különbözteti meg az állami jogszolgáltatást a kaland- és bűnügyi filmekből ismert bűnözői módszerektől. A hazai helyzetet illetően a csődjog fejlődéstörténete azt az álláspontot erősíti, hogy Magyarországon ma a kapitalizmus második kiadásával van dolgunk, és ez a kiadás — képletesen szólva — jelentős szövegromlással járt. Akár meglepőnek is mondható, hogy a tőkés gazdálkodás egy ilyen alapintézménye milyen nagymértékben támaszkodik a hajdani tervgazdálkodás idején kialakult szabályrendre. Jól meggondolva, itt nemcsak gazdasági jogunk terminológiai zavaráról van szó, hanem a jelenlegi demokráciánk anyagi alapjaival szembeni bi86 Archívum. 87 LÖRINCZI, 1997.4. 88 Uo. 89 Uo. 99 Török, 2007.10. 73
