Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Halmos Károly: Válság rossz, csőd jó
Gödörből gödörbe II. A mai csődjog - a csődjog csődje II/a. Az úgy nevezett magáncsőd kérdése A 2009. évi vita a magáncsőd intézménye körül folyik, pontosabban folydogált. „Az igazságügyi tárca elkészítette a magáncsőd bevezetésére vonatkozó szabályozási koncepciót, amelyet társadalmi vitára kíván bocsátani. A 2010-ben bevezetendő adósságrendezési eljárással segítenék az újrakezdést azoknál az eladósodott családoknál, háztartásoknak, ahol érdemi esély mutatkozik az egzisztenciális „megkapaszkodásra" — derül ki az egyeztetésre váró előterjesztésből — adta hírül 2009. március 12-én az egyik leglátogatottabb magyar nyelvű hírportál.63 A tervezet ekkor már állítólag közel féléves késésben volt.64 Pontosan két hónappal később, 2009. május 12-én már azt kellett a Magyar Távirati Iroda (MTI) nyomán megírniuk, hogy „Csúszik a magáncsőd bevezetése". A hír szerint a parlament költségvetési bizottsága elutasította, hogy „tárgysorozatba vegye a családok csődvédelméről szóló törvény elkészítésére felszólító határozati javaslatot, amelyet három kereszténydemokrata képviselő nyújtott be, ugyanakkor a szocialista képviselők elmondták az ülésen: a magáncsődről szóló törvény szeptemberben az országgyűlés elé kerülhet, és akár gyorsított eljárással tárgyalható."65 De mi is lett volna ez az intézmény? A kezdetek az ezredfordulóig nyúlnak vissza. „A magáncsődről 2001-ben készült már egy törvénytervezet, de végül nem került a kormány elé. Később, 2004-ben Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium akkori államtitkára kezdeményezte újra a bevezetését. — A hiteleknek semmiképpen nem szabadna veszélyeztetniük a lakhatást — hangsúlyozta akkor, de megint nem lett semmi a kezdeményezésből" — olvasható egy világhálós fórumon a Népszabadság online kiadására hivatkozva.66 2008 végén — továbbra is erős szociálpolitikai felhanggal — ismét előkerült a tervezet: „a magáncsőd intézményével kapcsolatban Szabó Máté [az állampolgári jogok országgyűlési biztosa — HK] sürgette, hogy mielőbb vezessék be ezt az intézményt hazánkban is. A magáncsőd érdemi védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek. Ugyanakkor viszont az új szabályozással el kell kerülni, hogy a lehetőséggel visszaélve bárki is indokolatlanul megszabadulhasson pénzügyi kötelezettségeitől."67 „A magáncsőd legfőbb célja az lenne, hogy senki ne veszítse el az otthonát — mondja Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A magáncsőd intézményének bevezetését abban a javaslatban indítványozták, amelyet szakemberek készítettek a kormány számára a hajléktalan63 Farkas, 2009. 64 Binder, 2009. ® MTI, 2009. 66 Sok adóst, 2008. a OS, 2008. 66
