Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

I. A 19. század gazdasági válságai - Pakot Levente: Halandósági válságok székelyföldi rurális közösségekben: Szentegyházasfalva és Kápolnásfalva, 1838–1914

PAKOT LEVENTE

HALANDÓSÁGI VÁLSÁGOK SZÉKELYFÖLDI RURÁLIS KÖZÖSSÉGEKBEN: SZENTEGYHÁZASFALVA ÉS KÁPOLNÁSFALVA, 1838-1914'

A gazdasági környezet és a halálozások számának évről-évre történő módosulása az iparosodás előtti társadalmak embere számára alapvető tapasztalati forrásul szolgálhatott.1 2 A halandóság rövid távú — akár hónaponkénti — ingadozása a kortársak számára gyakran nagyobb horderővel bírhatott, tapasztalataikat jobban meghatározhatta, mint a halandóság hosszú távú — évszázadokra kiterjedő — módosulása. A halálozások számának hirtelen megugrását a háborúk, éhínségek, járványos megbetegedések, illetve ezek kombinációi okozták.

A halálozásokhoz hasonló ingadozás jellemezhette az évenkénti termést is. Bizonyos években ezek a változások szélsőséges formában jelentkezhettek, éhínséget vagy halandósági krízist eredményezve. Egy 55 éves korban levő személy

— amely életkor a 18. században házasságot kötött férfiak és nők átlagosan várható életkorának felelt meg — élete során nagy valószínűséggel megtapasztalt néhány éhínséget és halandósági válságot, és minden bizonnyal 8-10 rossz termésű esztendőt is. A halandósági válsággal sújtott években nagy valószínűséggel megtapasztalhatta szülei, testvérei vagy gyerekei halálát.3 A kortársak tudatában voltak az életkörülmények módosulásának, figyelemmel kísérték őket, csakúgy, mint ahogyan a történészek teszik manapság.

A különböző — társadalmi, politikai, gazdasági — jellegű krízisekre vagy természeti katasztrófákra adott demográfiai válaszok történeti vizsgálatában két egymástól eltérő megközelítést azonosíthatunk.4 Az első megközelítés idősoros modellek segítségével kutatja egy adott történelmi időszakra vonatkozóan a demográfiai viselkedés kiváltó okait. Ez a kutatási csapásirány a külső tényezők

— reálbérek, élelmiszerárak, időjárás stb. — lineáris vagy nem-lineáris demográfiai hatásainak vizsgálatára törekszik. Az elemzés célja a demográfiai válaszok kiváltó okaival kapcsolatosan megfogalmazott hipotézisek tesztelése.

1 A tanulmány elkészítését az OTKA a K 73 237. sz. kutatás (Demográfiai folyamatok és a demográfiai viselkedés térbeli differenciái a 18-20. századi Magyarországon) keretében támogatta.

2 Bengtsson-Reher, 1998. 99.

3 Bengtsson-Reher , 1998.99.

4 A gazdasági ciklusok és a demográfiai viselkedések közötti összefüggésekkel foglalkozó nemzetközi szakirodalom angol nyelvű áttekintésére ld.: BENGTSSON-REHER, 1998; WALTER-SCHOFIELD, 1989. A kutatási tematika nemzetközi fejlődéséről nagyon jó összefoglalások olvashatóak magyar nyelven. Őri Péter a kutatás történetének főbb szakaszait ismerteti, egyúttal pedig kitekintést nyújt a legújabb megközelítésekre: ŐRI, 2008. 23-27. Őri kifejezetten a franciaországi történeti demográfiai kutatások áttekintésére fókuszáló munkájában ugyancsak tárgyalja a témát: ŐRI, 1998. A halandósági válságok témaköréről a nemzetközi szakirodalom alapján Sohajda Ferenc készített magyar nyelvű összefoglalást.: SOHAJDA, 2005.