Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
I. A 19. század gazdasági válságai - Kövér György: Válság válság hátán: a 19. század
Kövér György: Válság válság hátán: a 19. század • ínséges rossz termés (gabonarozsda) • demográfiai katasztrófa (kolera) • pénzügyi krach, kereskedelmi krízis • sőt az állam is csőd szélére került. A jelenség értelmezésére először Katus László dolgozott ki koncepciót: ő „hagyományos típusú" válság és „modern" pénzügyi krízis egybeeséseként értelmezte a koincidenciát.19 Ugyanakkor ez az év egyben a Kondratyev-hullám keretében is felső fordulópontot jelentett. A Nagy Depresszió (az agrárárak tartós süllyedése) ekkoriban vette kezdetét, miközben az évszázados trend nem ekkor, hanem csak 1896-ban váltott irányt.20 Ahogy Braudel megközelítéséből világosan kiderül, a longue durée értelmében nem beszélhetünk hosszú 19. századról, a század egésze ugyanis 1816-tól 1896-ig az ártrendet tekintve deflációs jellegű volt. A kortársak életében a hosszú hullámok nem jelentettek megélhető tapasztalatot, viszont a rövid távú összefüggések (konjunktúrák) egyértelműen érzékelhetőek voltak. Sajátos módon fogalmazta ezt meg az államcsőd szélén billegő kormányzati hatalom pénzügyminisztere, Kerkapoly Károly (1824-1891) az 1873. augusztus 19-i minisztertanácson. Kerkapoly felismerését az adóbehajtás célszerűtlensége diktálta: „A kolera által amúgy is zaklatott népet az egzekúció zaklatná, anélkül, hogy a célba vett adóbehajtás eléretnék, amennyiben még attól is tarthatni, hogy a lefoglalt tárgyak a mai pénzviszonyok között s amellett, hogy vásárok majd sehol sem tarthatók, nem értékesíthetők; továbbá ugyanazon tárgyak összehalmozásával és értékesítés végett való elszállításával az eddig járványmentes helyekbe éppen a kormány által ültethetnék át."21 Miközben a pénzügyi kormányzat támogatta, hogy az Osztrák Nemzeti Bank hitelt nyújtson a pénzügyi válság rászorultjai közül azoknak, akik valószínűleg anélkül is megőrizték volna fizetőképességüket, a belügyminiszter hosz- szas habozás után szavaztatott csak meg az országgyűléssel segélyt az ínségtől szenvedőknek, amelyet azonban végül csak kevés megyében vettek igénybe.22 Az előbbi reakció sem volt eléggé liberálisan intervencionista, de az utóbbiról sem mondható el, hogy konzervatívan tradicionális lett volna. Mintha ezek a minősítések sem a válságokra, sem azok kezelésére nem mutatnának elég alkalmazhatóságot. A rövidebb ciklusok hatása valahol mégis leginkább hosszabb távon érvényesült. 1873 valószínűleg nem lett volna nagy krach, ha a kolera nem viszi el a '70-es évekre várható népességnövekedés egészét, és utána nem hosszú árde19 Katus, 1979. 929-932. 20 Katus László fenti összefoglalója ezt a kontextust is hangsúlyozta, ám a korszak klímáját a „monopolkapitalizmussal", az állami beavatkozással és a nemzetközi protekcionizmussal hozta összefüggésbe. Katus, 1979. 931-932. 21 Idézi KÖVÉR, 1986. 99. 22 KÖVÉR, 1986.123. 19
