Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

III. A magánélet válságai - Perger Gyula: „Az házossági életnek változó terhét egyesült erővel, s meg nyugott elmével viseljük." Egy házasságtörő férfi válságkezelési stratégiája a 19. század elején

Elsőben, és másodszor minden erőszak nélkül történt meg vétkünk de harmadszor és negyedszer eleget viaskodtam véle, de nagy erein ki nem foghattam."14

Az asszony vallomása rávilágít az ügy ellentmondásos pontjaira. Pócs valóban egy zsoltárrészlettel tévesztette volna meg sógornőjét, ahogy a jegyzőkönyv állítja vagy a férfi és Rozália szavainak kellene hitelt adni, akik egyhangúan állítják, hogy a Biblia csupán lelkiismeretének utózengéseként került elő? Már csak azért is lényeges kérdés ez, hiszen közelebb hozhat Győr lakosainak századfordulós vallásosságához, illetve újabb kérdések indukálását teszi szükségessé. A tekintetben, hogy erőszak történt-e vagy sem, illetve „hányadik" alkalommal, milyen körülmények között, az érintettek emlékezete eltér.

A kialakult családon belüli válsághelyzet alakulásáról Lippai János levele számol be. A megindító levélből derül ki, hogy Fáik Rozália Győr város börtönében raboskodik, aminek megszüntetése ügyében fordult a rokonság a magisztrátushoz (indokai között felsorolva, hogy gyermekeik ellátása megoldatlan, és a tiszteletes megbocsátott a megtévedt asszonynak.)15 Hogy Pócs Ferenc kilencven pálcaütést kapott az elkövetett házasságtörésért, az felesége későbbi leveléből válik világossá.

Perger Gyula: Egy házasságtörő férfi válságkezelési stratégiája a 19. század elején

2. „Velem roszúl élő, egy szóval meg jobbéthatattlan ember"

Hét esztendő múltán Pócs Ferenc személye, illetve viselt dolgai, ismét a város tanácsa elé kerülnek. Ezúttal felesége — Lippai Éva, Lippai János húga — megelégelvén férje latorságát, hosszú levelet intézett Győr tanácsához.16 Az asszonyi „vádirat" a 15 év házasság alatt elszenvedett testi és lelki megaláztatás krónikájaként a férj jellemzését sokoldalúan viszi véghez, amikor Pócs viselkedését a következő szavakkal ragadja meg: „jeles pazarló", „rósz részeges, Isten káromló, éjjel kóborló, kortsmában huzakodó verekedő, Fajtalan, Kurafikodó". A Győr város magisztrátusának címzett levél az asszonyi fájdalom jogosnak érezhető felháborodásán túl felidézi a nyolc évvel korábbi (1803. évi) házasságtörést,17 de sem az ekkor elszenvedett büntetés, sem a katonai szolgálat nem jobbított a férj viselkedésén. Pócs neje szerint e kicsapongó magatartás ismert volt a városban, a levél szenvedélyes hangvételét idézik az alábbi sorok: „Nem titok, hanem mindeneknél tudva vagyon, hogy Háás Pannival s' más rósz kurva személyekkel is él, a kikkel tudni illik öszve akad. Mindegy ennek akár fejér, akár fekete,

14 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2079.

15 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2077., 2079., ld. Függelék.

>6 GyMJVL IV. A. 1056/r. 1810. No. 56., ld. Függelék.

17 Ebből a dokumentumból tudhatjuk meg, hogy Pócs kilencven pálcaütéssel bűnhődött paráznasá- gáért.

179