Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Perger Gyula: „Az házossági életnek változó terhét egyesült erővel, s meg nyugott elmével viseljük." Egy házasságtörő férfi válságkezelési stratégiája a 19. század elején
Gödörből gödörbe 1. „így Czívódnak p őriekednek ezen faj talankodó Atyafiak" Pócs Ferenc3 először Balogh János újvárosi vicehadnagy4 1803. február 28-i jelentésében tűnik fel. Eszerint: „Lippai Ferencz Újvárosi Kotsis ember, az eránt tette bé nálom Sérelmes panaszát; Hogy Zimonyi hoszas Utón lévén mint egy két Holnapig. Az alatt Pócs Ferencz nevezetű Hajos Legény, néki kerülvén az eő Feleségének Fáik Rozinak, azt erőszakossan meg ejtette, és háromszor a' mint a' Menyecske vallya közösködött ezen meg nevezett tagadhatatlan Sógorával."5 Az esetet jegyzőkönyve a következőképpen rögzítette: „Már most ezen két Atyafiak, Egyik a' másiknak fajtalankodását nem szenvedhetvén, magok közt, mint Testvér Atyafiak egyenetlenkednek, melly eránt is kérdésre vévén az házi Gazdát, Gazda-Asszonyt, és minden lakokat, kik az Háznál vannak a' kiknek is igaz hiteles vallyásokbul, nyilván ki sűltt az, hogy a' még Lippai Ferencz a' föllyebb mondott Zimonyi Utyában volt, Pócs Ferencz Ijel Nappal a1 Menyecskénél lakott, annál evet, ivót, részegeskedet, és még a' mondott Bizonyságok re- ájok is csukták ezen fajtalankodó Atyafiakra az ajtót, melly cselekedetet eleinten tagatták is ezen Atyafiak, de végtére Maga a' Menyecske önkint, az Ura és az Atyafiak jelen létében ki vallotta, hogy először erőszakosan, másodszor pedig Pocs Ferencz föll ütvén a' Bibliát, abbul ámította meg eőtet. Mondván: hogy a' két Atyafiak között is szabad azon dolognak meg esni, a' Könyv, és a' Zsoltár mongya. így reá vévén a' több vétek követésre a' Sogor a' Sogor-Asszonyt."6 A tényállás fenti ismertetéséből kiderül, hogy e sógorság nem csupán a sértett és betolakodó közötti — a hétköznapi nyelvben használt — vicces kiszólás, hanem ténylegesen rokonokról van szó, amely családi kapcsolatra az iratanyag többször is hivatkozik.7 Az érintett felek azonban a történtekről némi eltéréssel számoltak be. Az esemény „környül állása" kapcsán Pócs Ferenc töredelmes vallomást tett: „Meg vallom a' Vétkemet, hogy most télen meg hallottam azt, hogy Sogor Asszonyomnak Lippai Ferencznének minden Jószágát az Urak föl Írták, és egész házát ki visgálták mint ha nálok némely Kolmári Portékák el gyukva lettenek volna. Elsőben is napam Asszonnyal Lippai Jánosnéval mentem Lippai Ferencznéhez akarván tudni miis történt véle. Lippai Ferenczné nékem, és napamnak el beszélvén a' történetért, azzal mind a' ketten tőle el búcsúzván el mentünk. Egy 3 Pócs Ferenc újvárosi (Győr) születésű, harmincesztendős, református vallású, felesége Lippai Éva, akitől egy lánygyermeke született; felesége első házasságából született három gyermek gyámja. (Az 1803. évi jegyzőkönyv adategyeztető kérdései alapján.) 4 Balog(h) János később Győr város hadnagya; Pócs Ferenc és felesége ügyében 1810-ben is állást foglalt, ennek szignálása szerint akkoriban perceptori (adószedői) munkakörben már nem viselte hadnagyi rangját. 3 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2077. 6 GyMJVL IV. A. 1069/o. No. 2077. 7 Lippai János és Lippai Éva és Lippai Ferenc édestestvérek; Lippai Ferenc házastársa Fáik Rozália, Lippai Éva férje Pócs Ferenc. 176
