Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
III. A magánélet válságai - Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921–1928) követően
ges, hogy az általános elszegényedés közepette ilyen nagy építőmunka folyik le a városban? A világháború után a város lakossága hatalmasan megnövekszik, a megszállt területekről nagyon sok ember telepszik le a városban. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezésével tömegesen kerülnek a városba professzorok, diákok, sok új hivatalt állítnak fel, ez is növeli lakosságát számát, de egyébként is mindig nagy volt a város vonzó ereje, állandóan nagy a vidékről a városba való beköltözködők száma. Fojtogató lakásínség támad a városban, amelyen a legdrasztikusabb intézkedésekkel sem tudnak segíteni, s amelyet nyilvánvalóan csak építkezéssel lehet enyhíteni, megszűntetni. A MÁV a lakásínség enyhítésére megépíti a br. Bánffy Dezső utcában — a mai Mártírok útján — a nagy ormótlan vasutas házat, amelyben 320 vasutas család talál lakást. De a város sem marad tétlen, s a maga részéről szintén hozzákezd nagy bérházak építéséhez. Pécs város nem olyan gazdag, mint Debrecen, Kecskemét stb., de a puritán és takarékos Nendtvich polgármester a város háztartását mindig a legnagyobb rendben tartja és a városnak állandóan feleslegei vannak. A városnak megvannak az anyagi eszközei az építkezéshez és teljes mértékben igénybe is veszi őket. Különösen eleinte mindenfelé majdnem kizárólag városi építkezés folyik. A magántőke rájön arra, hogy nem is rossz üzlet lakásínséges világban lakásokat építeni és utánozza a város példáját — így indul meg a nagy építkezési folyamat, a nagyszabású fejlődés, amelynek mását a többi magyar városokban alig látni. A két világháború közötti időben sokat utazok, sok magyar várost nézek meg, de sehol sem tapasztalom azt az építkezési lázat, azt a nagyszabású fejlődést, ami Pécs város ez időben mutat. A világháború előtti 50 000 lakosú vidéki város a két világháború között 80 000 lakosú jelentős várossá növekszik meg. Márfi Attila: Válság és válságkezelés Pécsett a szerb megszállást (1921-1928) követően Rövidítések és irodalomjegyzék 1. Kiadatlan források BML Pécs kir. jb. ir. Pvt. ir. Szín. biz. ir. JPM ÚLO Ad.t. Baranya Megyei Levéltár (Pécs) Pécsi Királyi Járásbíróság iratai Pécs város tanácsa iratai Színügyi Bizottság iratai Janus Pannonius Múzeum (Pécs) Új- és Legújabb kori Osztály. Adattár 2. Kiadott források D Dunántúl 173
