Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága
Germuska Pál: Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága rányzatáról. Olt Károly 1955. november 25-i, az Elnökség tagjai számára készült feljegyzése szerint ennek mértékét 12,17 milliárd forintban határozták meg 1956- ra.49 Az 1956. évi költségvetésnél a PM egy pénzügytechnikai újítást is bevezetett, amely aztán gyakorlattá vált, és egészen 1989-ig érvényben maradt. A nyílt költségvetésben a hadsereg és a többi fegyveres testület kiadásai közül kizárólag a működési-fenntartási kiadásokat jelenítették meg, a védelmi beruházásokat és a haditechnikai importot pedig a népgazdasági beruházások, illetve a külkereskedelmi ügyletek rovataiban rejtették el. Jogszabályi nyomát ugyan nem találni, de vélhetően az állami pénzgazdálkodás újraszabályozása kapcsán intézkedett 1956 májusában a Honvédelmi Tanács külön határozatban (27/033/1956. sz. hat.) a honvédelmi kiadások számításának elvéről.50 Az 1955. évi költségvetés végrehajtásáról szóló előzetes és végleges adatok között igen jelentős eltérést találunk, ugyanakkor ennek pontos okát nem sikerült kideríteni. 1955. november 30-án a PM úgy tájékoztatta az MT-t, hogy a várható bevétel 44,5 milliárd forint, a kiadás pedig 43 milliárd forint lesz.51 Ám a végleges adatok szerint más főösszegek és egyenleg mutatkozott: az MT 1956. október 10-i elnökségi ülésére beterjesztett adatok szerint 48,3 milliárd forintra rúgott a bevétel, és 46,5 milliárd lett a kiadás, a szaldó így némileg javult is.52 Ugyanakkor egyik alkalommal sem esett szó a költségvetésen kívüli árkiegyenlítés teljesítéséről vagy változásáról. 1956 januárjában a Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy néhány szavas törvényerejű rendeletben (1956:11.) úgy intézkedett, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés a következő év végéig kell beterjeszteni az Országgyűlésnek. A 1956. októberi események miatt azonban az 1955. évi beszámoló előterjesztésére sem került sor. Csak az Elnöki Tanács hagyta jóvá azt 1957 augusztusában, egymondatos határozatában (7/1957. VIII. 18. sz. hat.), majd hasonló módon az 1956. évi költségvetésről októberben (9/1957. X. 29. sz. hat.). A jelenleg vizsgált források alapján csak feltételezéseink lehetnek, mi történhetett az ijesztő mértékű árkiegyenlítéssel. A külkereskedelmi árkiegyenlítés új rendjéről az Apró Antal vezette, az MT mellett működő Gazdasági Bizottság rendelkezett 1957. február 12-én. Határozatában a külkereskedelem gazdaságosabbá tétele érdekében bevezette a devizafelár-rendszert, korlátozni kívánta az exporttámogatásokat, valamint ár- és piackutató osztályok felállítását írta elő a külkereskedelmi vállalatoknál.53 Az 1957. évi állami költségvetést csak júniusban 49 Feljegyzés az MT Elnökségének tagjai részére. MÓL XIX-A-16-b. 1510. d. 50 A HT 27/033/1956. sz. határozata. MOL XIX-A-98. 254. d. A határozat tételesen előírta, hogy milyen kiadásokat kell a közvetlen, illetve a közvetett honvédelmi kiadások között felszámítani. Ld.: Germuska, 2007.47. 51 Az MT 1955. november 30-i plenáris ülésének jegyzőkönyve. MÓL XIX-A-83-a. 139. d. 128-129. 52 Az MT Elnökségének 1956. október 10-i ülésének jegyzőkönyve. MÓL XIX-A-83-a 160. d. 56. 53 A Gazdasági Bizottság 10130/1957. sz. határozata. (1957. február 12.) MSZMP jkv., 1956-1957. 348-349. 127
