Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága
27-i ülésén ezt el is fogadta.33 Ennek megfelelően az MT is csak 1954. május 14- én vitatta meg az 1953. évi költségvetés végrehajtását és a folyó évi büdzsét. Az Állami Ellenőrző Központ (ÁEK) beterjesztett szakvéleményében34 különösen a vállalati gazdálkodás ellenőrzésének hiányát rótta fel, és ennek tudta be, hogy az eredetileg tervezett nyereségekkel és veszteségekkel szemben mintegy négymilliárd forint lemaradás keletkezett (342 millióval kevesebb nyereség képződött, és 3,5 milliárddal több veszteség keletkezett). Az már a PM előterjesztéséből derült ki, hogy a legnagyobb veszteségeket a szénbányászati (710 millió forint) és a kohászat vállalatok (364 millió forint), valamint az állami gazdaságok (1 046 millió forint) szenvedték el. A kormány — nehezményezve ugyan a laza gazdálkodást — de szinte korlátlan veszteség-finanszírozásra hatalmazta fel a pénzügyminisztert: a PM „a minisztériumoknak a tervezettnél kedvezőtlenebb pénzgazdálkodási eredményei esetén a pénzügyi hiányt az állami költségvetés terhére attól függetlenül térítse meg, hogy a szakminiszter a további eredményromlás megakadályozásához szükséges intézkedéseket megtette-e, és a kedvezőtlen eredményekért felelős személyeket felelősségre vonta-e. Ennek a rendszernek gyakorlati alkalmazását a pénzügyminiszter az ÁEK elnökével együtt dolgozza ki."35 A vállalati veszteségek tartósságát mutatta az is, hogy az 1954. évi költségvetésben már eleve 2,5 milliárd forint vállalati támogatással (dotáció) számolt a PM.36 Az állami költségvetést végül csak júniusban tűzte napirendre az Ország- gyűlés, ugyanakkor fontos lépések történtek az átláthatóbb államháztartási gazdálkodás irányába: az 1954:IV. törvényben (kihirdetve: 1954. június 29.) első ízben jelent meg valóban nyilvánosan a honvédelmi, illetve a rend- és jogbiztonsági kiadások összege. A 11. §-ban pedig legalább a költségvetés főösszegének erejéig publikálták az előző évi büdzsé végrehajtásának alapvető számait. 1954 szeptemberétől szaporodtak a vészjelzések, hogy felborulóban van a külkereskedelmi egyensúly. A Külkereskedelmi Minisztérium szeptember 6-i, MDP PB-nek szóló előterjesztése szerint augusztus végére a behozatal 712 millió devizaforinttal haladta meg a hazai kivitelt, és a mezőgazdasági export lemaradása miatt a deficit további emelkedését jelezte előre Háy László szakminiszter. Ezzel párhuzamosan több százmillió devizaforinttal nőtt a külföldi adósságálGermuska Pál: Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága 33 Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz. 1954. január 21., ill. az MDP PB 1954. január 27-i határozata. MOL M-KS 276. 53/158.115., 10. 34 Az 1952. évi II. törvény (kihirdetve 1952. június 6.) 2. §-a előírta, hogy az ÁEK véleményezze az állami költségvetés végrehajtását. Utóbb az Állami Ellenőrzés Minisztériuma is megörökölte ezt a feladatot az 1955. évi 28. törvényerejű rendelet 3. §-ával. 35 ÁEK: Szakvélemény az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról. 1954. május 8., Jelentés az 1953. évi állami költségvetés végrehajtásáról. 1954. március 29., valamint az MT 526/3/a/1954. sz. határozata. Az MT 526. ülésének jegyzőkönyve. MÓL XIX-A-83-a. 52.997. 154-211. (1954. május 14.). 36 Az MT 526/3/b/1954. sz. határozata. Uo. 325-360. 123