Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága
Germuska Pál: Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága nisztériumnál 170 milliót, a Középgépipari Minisztériumnál pedig 130 millió forintot tett ki. Ebből a Pénzügyminisztérium (PM) 255 millió forint tartozás költségvetési rendezését javasolta. Az MT egyfelől elfogadhatatlannak ítélte az eredményromlást, másfelől viszont engedélyezte a tartozások említett részének kifizetését.24 A korábbi évek tapasztalataiból és kényszerű korrekcióiból kiindulva 1953. május végén Olt Károly pénzügyminiszter javasolta az MDP KV Titkárságának, hogy — a szovjet gyakorlathoz hasonlóan — ne előző év végén, hanem folyó év március-áprilisában véglegesítsék az állami költségvetést. A korábbiakban ugyanis az Országgyűlés rendre úgy fogadta el a (nyilvános) költségvetést, hogy az éves népgazdasági terv végleges változata nem készült el, és emiatt számos lényeges változtatást kellett utóbb eszközölni a büdzsén. Ráadásul a bázisév utolsó negyedévének gazdálkodási adatai, vállalati eredményei akár jelentősen eltérhettek az első három negyedév folyamataitól, így a PM és az Országos Tervhivatal (OT) célszerűbbnek ítélte ezen adatok ismeretében véglegesíteni a következő évi terveket. A Titkárság 1953. június 3-án úgy fogadta el a javaslatot, hogy 1954-től március végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni az állami költségvetést.25 A vonatkozó jogszabály azonban csak 1953 decemberében született meg, ráadásul az 1953:XXVI. törvényerejű rendelet már úgy fogalmazott: az Országgyűlés az állami költségvetést „minden év első felében olyan időpontban tárgyalja, amikor az éves népgazdasági terv már megállapítást nyert". A költségvetés megállapításának időpontjáig az MT diszponált az előirányzatokról. Törekvés az átláthatóságra — fennmaradó kettős rendszer Nagy Imre a miniszterelnöki székbe kerülve azonnal megkezdte a túlméretezett hadsereg leépítését, illetve a katonai és védelmi kiadások lefaragását.26 Az MDP vezetésében a Titkárság helyett újra a Politikai Bizottság (PB) lett a legfontosabb döntéshozó testület. így az utóbbi döntött augusztus 5-én az állami költségvetés módosításáról is: a védelmi szektor kiadási előirányzatait 1,17 milliárd forinttal csökkentették, miközben más költségvetési intézményeknél alig 111,5 millió forintot zároltak. A külkereskedelmi árkiegyenlítés előirányzatának módosításá24 Az állami vállalatok 1953. évi pénzügyi terve és az 1953. évi állami költségvetés ezzel kapcsolatos módosítása. 1953. március 9., illetve egyes ipari minisztériumokhoz tartozó vállalatok 1952. évi eredményromlásának részbeni kiutalásáról. 1953. március 7. Továbbá az MT 481/1/1953. sz. és 481/2/1953. sz. határozatai. Az MT 481. ülésének jegyzőkönyve. MÓL XIX-A-83-a. 52234. (1953. március 17.) 25 Az 1954. évi állami költségvetés országgyűlési előterjesztésének időpontja. 1953. május 28., ill. az MDP KV Titkárság 1953. június 3-i határozata. MOL M-KS 276. 54/246. 92-93., 7. 26 Részletesen ld.: RAINER, 1999. 121
