Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
Gödörből gödörbe 5. táblázat A külföldi tartozások összetétele lejárat szerint (%) Év Rövid lejáratú tartozások Hosszú lejáratú tartozások Összes tartozások 1931 20 80 100 1938* 24 76 100 1964 48 52 100 Ebből tőkés tartozások 76 24 100 Forrás: MÓL XIX-A-16-f 50. d. Magyarország devizatartozásai a második világháború előtt és 1964-ben, KSH Az első olajárrobbanás után a magyar gazdaság krónikussá váló bajai a világ- gazdasági válság kihívásaira való kései és felemás reagálásra, a mindkét relációban bekövetkező cserearány-romlásra, a „tervszerű eladósodás"-ra, valamint a nagyhatalmak közötti konfliktusok újabb kiéleződésére, a Szovjetunió fokozódó belső gondjaira és a szocialista országok egy részének fizetésképtelenségére vezethetők vissza. Azt nem mondhatjuk, hogy a magyar vezetés egyáltalán nem érzékelte a szénhidrogének és a nyersanyagok árának emelkedéséből adódó gondokat. Ugyanakkor az árrendszert „a viszonylagos árstabilitás biztosítását is szem előtt tartva" akarták „fokozatosan" a világpiacihoz igazítani.48 49 Az 1990. évi rendszerváltás után a GDP évekig tartó visszaesése és az ezzel együtt járó, Magyarországon évtizedek óta nem tapasztalt tömeges méretű munkanélküliség, valamint kétszámjegyű vágtató infláció az ún. transzformációs válságnak volt az egyenes következménye. Véleményem szerint az első világháború utáni depresszió is tekinthető egyfajta transzformációs válságnak, ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével és a trianoni békeszerződéssel az ország teljesen új létfeltételek közé került. Magyarországon 1964-ben a nemzeti jövedelem 2,24%-át, 3,8 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Ez arányaiban is, a kibocsátás volumenében megmutatkozó óriási különbségek miatt összegszerűségében még inkább jelentősen elmaradt a világ fejlett régióihoz képest. Az Egyesült Államokban és Nyu- gat-Európában a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya a technikai haladás élén álló iparágakban elérte a termelési költségek 20-25%-át, miközben a kibocsátás értéke a hozzánk hasonló nagyságú országokban is 10-15-szerese volt a hazainak. A fejlett ipari országokban a hozzánk képest nagyságrendekkel magasabb kutatási ráfordításokat is erősen koncentrálva használták fel. Japán például ebben az időben a kutatási ráfordítás 21%-át a gyenge és erősáramú iparágak modernizálására fordította, de még ezen belül is súlypontokat alakítottak ki.« 48 MÓL XIX-A-16-f. 80. d. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter levele Lázár György miniszterelnök-helyettesnek, az Állami Tervbizottság elnökének. 1974. február 13. 49 MÓL XIX-A-16-j. 21. d. A kutatómunka és a tudományirányítás tökéletesítése. 1966. szeptember 20. 110
