Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
Ebben a helyzetben a gazdaság néhány irányító fórumán felmerült az 1931. decemberihez hasonló transzfermoratórium elrendelése, amit azonban a politikai vezetés a várható súlyos következmények miatt azonnal elvetett. A Külkereskedelmi Minisztérium a Politikai Bizottság (PB) elé terjesztett jelentésében amellett foglalt állást, hogy „nem szabad a transzfermoratórium önmagában indokolható lépéséhez folyamodni", mert a lejáró hitelek törlesztésének a felfüggesztése a nyugattal folyó kereskedelem azonnali leállásához és nagyon komoly belső ellátási zavarokhoz vezet.43 A Szovjetunió és a többi szocialista ország a magyar gazdaság nyersanyag- igényét bizonyos anyagféleségekből (réz, gyapot, bőr stb.) messze nem tudta teljes egészében kielégíteni. Ezen túl a kapitalista országokból származó gépek, berendezések alkatrész-utánpótlása is leállt volna. Ezért a hitelek törlesztőrészleteinek a felfüggesztését elvetették. 2. táblázat Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok A kapitalista országok részaránya a magyar külkereskedelmi forgalomban (%) Év Behozatal a kapitalista országokból a közvetlen behozatal %-ában Kivitel a kapitalista országokba a közvetlen kivitel %-ában 1949 53,8 48,1 1950 43,4 34,0 1951 35,9 27,8 1952 28,4 23,4 1953 27,3 17,5 1954 31,2 23,3 1955 43,0 31,3 Forrás: MÓL XIX-A-16-i. 5. d. A KSH 1956. augusztus 7-i jelentése Az MNB likviditási helyzete 1957 őszére viszonylagosan javult, mivel a szovjet és a kínai devizahitellel, devizasegéllyel a legterhesebb rövid lejáratú tőkés hitelállományt csökkentették. Az ún. szabad devizában nyújtott keleti hitelek lehetővé tették, hogy a tőkés export szünetelése ellenére törlesszék az 1956 utolsó negyedévben esedékes adósságaikat, mintegy félmilliárd devizaforinttal csökkentsék a magas kamatokkal felvett, igen terhes, rövid lejáratú tőkés hitelállományt, fedezzék az 1957. évi tőkés fizetési mérlegben jelentkező újabb hiány egy részét, sőt szerény mértékben növeljék a jegybank tartalékait is.44 A tőkés relációban 1957-ben keletkezett hiány másik részét a jegybank 246 millió devizaforint értékű olyan arany eladásával finanszírozta, amely a tőkés hitelek egy részének fedezetére volt lekötve, és azok visszafizetésével felszabadult.45 Az 1956-1957. 43 MÓL XIX-A-16-i 6. d. A Külkereskedelmi Minisztérium előterjesztése a Politikai Bizottsághoz. 44 MOLXIX-A-16-f. 36. d. Beszámoló devizahelyzetünkről. Pénzügyminisztérium. 1958. március 11. 45 MÓL XIX-A-16-i. 6. d.. Hitelkérelmünk megindokolása. 1957. október 27. 107