Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)

II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok

Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok

1959 közötti időszak, de tulajdonképpen ide sorolhatjuk az 1990. évi rendszer- váltás utáni néhány évet is. A magyar iparnak a világpiaci versenyképességben megmutatkozó hátrányait számos tényező mellett két dolog világosan mutatja. Egyrészt, hogy 1960 és 1965 között a fejlett tőkés országokból származó gépimportunk 83,9%-kai nőtt, miközben az oda irányuló gépexport csak 4,6%-kai.19 Másrészt a két világháború között és a második világháború után is a magyar termékek zöme csak tetemes állami támogatás mellett jutott ki a világpiacra. A szocialista kivitelt 1959-ben a költségvetés az export értékének 61, a tőkés exportot pedig a kivitel értékének 101,5%-ával volt kénytelen támogatni.20

Ha a 21. század embere visszatekint a gazdasági válságokban ugyancsak bővelkedő elmúlt évszázad magyar gazdaságtörténetére, elsősorban a következő fölöttébb izgalmas kérdésekre keresi a választ:

a) Törvényszerű-e, hogy a magyar gazdaság a 20. században (valamint a

21. század első évtizedében) két-három évtizedenként eladósodjon, válságba kerüljön?

b) Mivel magyarázható, hogy nálunk minden rendszer (Horthy-rendszer, Rákosi-rendszer, Kádár-rendszer), sőt a legtöbb rendszerváltás utáni kormány is óhatatlanul adósságcsapdába esik?

c) Melyek azok az alapvető okok, amelyek a magyar gazdaságot — rendszerektől és koroktól úgyszólván függetlenül — rendre a csőd közelébe juttatják?

d) A 20. századi magyar gazdaságtörténet egyik fontos tapasztalata, hogy a válság és a reform szoroson összefüggő fogalmak. Melyek a feltételei a sikeres kilábalási programnak?

Ami az első kérdést illeti, nyugodtan kijelenthetjük: a trianoni békeszerződés óta ez a nyitott szerkezetű, külkereskedelemre utalt, a világgazdaság minden rezdülését kisebbfajta földrengésként megélő, állandó tőkehiánnyal küszködő középeurópai ország 20-30 évenként válságba, gyakran adósságcsapdába kerül. Földes György Az eladósodás politikatörténete című könyvében úgy fogalmaz, hogy a 20. századi Magyarország „hajlamos az eladósodásra".21 A történelmi tapasztalatok alapján ennél sajnos sokkal kategorikusabban kell fogalmaznunk: a múlt századi (sőt, az újabb fejlemények tükrében már azt is mondhatjuk: a 21. század elejei) Magyarország rendszeresen eladósodik. Az állam fizetésképtelenségét (vagyis az államcsődöt) kinyilvánítottan elismerő transzfermoratórium elrendelésére az előző évszázadban csak egyszer, 1931 végén került sor, ellenben államcsőd19 MÓL XIX-A-16-f. 51. d. A Beruházási Bank 1966. márciusi tanulmánya a KGM gépgyártásának alakulásáról.

20 MÓL XIX-A-16-i. 30. d. Az Államgazdasági Osztály 1960. október 13-i előterjesztése az Államgazdasági Bizottság részére a külkereskedelmi áruforgalom gazdaságosságáról.

Földes, 1995.13.

101