Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁSODIK SZAKASZA Az utolsó rendi országgyűlés második szakasza a városi törvény kerületi ülésbeli részletes tárgyalásával telt el. A jelentések is az ezekről való tudósításokat tartalmazták. Ezekben Nagy többször kért pótutasítást az egyes ügyekben, de nincs nyoma annak, hogy azok elkészültek volna. Valószínű, hogy a polgárok is úgy ítélték meg ahogy a követ: a törvényjavaslat ezen formáját a főrendek úgysem fogadják el, akkor pedig újra kell tárgyalni. Kisebb szünetet jelentett a városi törvényjavaslat paragrafusainak vitájában az, hogy 1848. február elején az adminisztrátori sérelmek és a közteherviselés napirendre kerülése. Február 11-én és 12-én a városi követek értekezletén úgy döntöttek, hogy a gyorsítani kell a munkát, és ezért csak a fő pontokban - így a polgárképesség, a választási mód, a királyi főpolgármester hatásköre stb. - szóinak hozzá. Ezzel a taktikával a javaslat főrendektől való mielőbbi visszaküldést kívánták elérni.

44 Úgy tűnik, február 14-re kiderült, ki mellé érdemes állni a további küzdelmekben. Nagy Károly szerint ugyanis az addigi szavazásokon inkább az ellenzék állt a városok mellé. Ugyanakkor abbéli reményének adott hangot, hogy nemsokára végezhetnek a városok ügyével, mert Jelenleg kedvenc eszmék a szőnyegen nincsenek ...mellyeken folytonként édesdeden szeret nyargalózni a túl szellemző''' . E vitában kért szót harmadszor és egyben utoljára az utolsó rendi országgyűlésen Kőszeg város követe. Nagy Károly 1848. március 8-án a királyi főpolgármesterekkel kapcsolatban - Győr, Szakolca, Újbánya és Szentgyörgy véleményéhez csatlakozva - azt követelte, hogy a városok felügyelőjét az fizesse, aki kinevezi.

4 AZ 1847/48. ÉVI DIÉTA UTOLSÓ SZAKASZA Nagy Károly e beszéde valójában már az országgyűlés utolsó szakaszában hangzott el. A jelentésekből kiderül, a követ nem vette észre, hogy az országgyűlés a párizsi forradalom hatására március elejétől már új utakon járt. Kossuth március 3-án elhangzott felirati javaslatáról csak néhány szóval emlékezett meg levelében. Sokkal fontosabbnak ítélte Győr megye küldöttjének beszédét, amelynek kapcsán figyelmeztette az otthon maradottakat, hogy ne adjanak alapot a bécsi bank fedezeti problémáiról szóló híreknek, „Ne hogy mindenféle hírek által a társas élet, főkép kereskedési viszonyai meg aggasztassanak, leginkább pedig a pénzbeni és egyéb vállalatok, u. m. takarékpénztár s efféle rendes működéseibe hátráltassanak" A következő jelentés viszont már azt tanúsítja, hogy az események forgószele főszereplőnket is magával ragadta, mégpedig oly annyira, hogy március 16-án kelt jelentésében még felszólalásáról is elfelejtett beszá345