Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

és villámlás megszűnt. Hozzátették még, hogy a rohonci erdőben jég esett. A következő napon azonban az ágyúk már teljes létszámmal működtek. A keleti irányból, Csepreg felől érkezett vihar jeget is hullatott a környékre, igaz csak 2 percig és esővel keverten esett, így kárt nem okozott. Ennek megfelelően kellően intenzív volt a védekezés is: 347 lövést adtak le. A kevés jeget annak tudták be, hogy kicsit későn kezdődött meg az elhárító akció. A jegyzőkönyv szerint, 1901-ben 27 alkalommal léptek működésbe az ágyúk, utoljára szeptember 14-én. Összesen 5.184 lövést adtak le, amely 673 korona 92 fillérbe került, a kezelőknek kifizetett összeg 526 korona volt. A vezetők fizetéséről nem tudunk, de a későbbiekben a felügyelő 50 koronát kapott egy hónapra. A költségek így is jóval felül múlták az 1.000 koronát. A jegyzőkönyv tehát értékes, de sajnos nem egészen hiteles, hiszen azt 1906 májusáig vezették, az ágyúk azonban 1916-ig biztosan működtek. Még sajnálatosabb, hogy a protokollum megbízhatatlan, adatai némely helyen szépítettek, ezért erős kritikával kell kezelni azokat.

60 A városi fogadtatás vegyes, de inkább bizakodó volt. Legszívesebben túlbiztosították volna, és azt javasolták, hogy minden harmadik ágyú mellett legyen állandóan kezelő, és mivel a városban szinte mindenki „nadrágos" ember, hordják a kulcsot mindig a zsebükben.

61 Azután úgy tűnik kicsit elegük lett a folytonos durrogtatásból, mert a Kőszeg és Vidékében szóvá tették a sokszor felesleges lövöldözést. Javasolták, hogy mivel a városból jobban lehet látni a felhőket - az egyik toronyból adhatnák le a beszüntetésre felhívó jelet.

62 Persze voltak olyanok is, akik idegenkedtek az új szerkezetektől és a bekövetkező, több hetes szárazságot annak tudták be, hogy a viharágyúsok durrogtatásukkal nem csak a vihar, de az esőfelhőket is elkergették. Sőt olyan is akadt, aki rosszallását a felszerelés rongálásával tette még nyomatékosabbá.

63 A városi diákokat pedig arra kellett figyelmeztetni, hogy ne dobáljanak köveket a kürtőkbe. 1901. július 1-én azonban beütött a nem várt baj. A viharágyúk által leadott 236 lövés ellenére 15 percen keresztül dió nagyságú jég esett, amely rengeteg kárt okozott, úgyhogy a károsultaknak el kellet engedni adójuk egy részét.

65 A viharágyúk működéséről szóló jegyzőkönyvben ellenben mindössze kevés jégről írtak,

66 a nagy kárról egy szó nem esett. Igaz, a jégeső után M. aláírással - valószínűleg Michaelis Izidor evangélikus lelkész, aki ekkor az időjárási megfigyeléseket végezte Kőszegen megjelent cikk szakszerű magyarázatot adott arról, hogy a védekezés késlekedése miatt lehetett ekkora veszedelem a városban. Részletesen ismertette a megelőző és a jégeső napjának időjárási jelenségeit és arra a megállapításrajutott, hogy ha a kezelőknek Jett volna elég bátorságul?

61 idő309