Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Csorba László: A százötven év 1848-a - egy historiográfiai példa tükrében

érdekében indított erős mozgalmat. Ez a szövetség Magyarországot, Romániát, Szerbiát és Horvát-Szlavónországot foglalta volna magában közös ügyekkel és ezekre kiterjedő közös parlamenttel és a magyarországi nemzetiségeknek ígért nagy jogokkal. Ezt a tervet azonban a magyarság idegenkedéssel fogadta, Kossuth népszerűsége is csökkent miatta."

15 Amikor az 1940-es évek végén a kiépülő kommunista állampárti diktatúra fényes szellői alaposan megforgatták - ha nem is az egész, de legalábbis a kelet-európai, és ezen belül a magyar - világot, az új ideológiai elvárások természetesen a Dunai Szövetség tervének értelmezésére is hatottak. Mivel Moszkva hallani sem akart a dunai térség legszerényebb önállóságára vonatkozó utalásról sem, főképp a publicisztikában terjedt az a ferdítés, amely a konföderációs gondolatot lényegében a KGST primitív előzményévé nyomorította. Ehhez képest korrekt bemutatásnak tekinthető az 1949-ben ezüst Kossuth-díjjal kitüntetett szerzőgárda - Zsigmond László, Fejér Klára, Karácsonyi Béla - nyolcadikos általános iskolásoknak szóló tankönyve, amely szerint ,^4 nemzetiségi kérdés tanulságait Kossuth a dunai szövetség tervében értékesítette. A szabadságharc elbukott, mert két reakciós nagyhatalmon kívül a magyarság saját nemzetiségeivel is szembekerült. Mind a magyarság, mind a nemzetiségek az osztrák reakció bilincseibe kerültek. A dunai kis népek tehát csak akkor biztosíthatják szabadságukat - hirdette Kossuth -, ha nem egymás ellen harcolnak, hanem leigázóik ellen"

16 A kor ideologikus értékfogalmakkal tűzdelt szakzsargonjában fogalmazódnak ezek a mondatok, de a jelenség lényege ennek ellenére világosan érthető. ,A dunai szövetség tervét a magyar uralkodó osztályok nagy felháborodással fogadták. Egy ilyen összefogásnak ugyanis az volt az előfeltétele, hogy a magyarság elismeri a nemzetiségek egyenjogúságát. Ok viszont még nem mondtak le arról, hogy a nemzetiségeket ismét elnyomhassák"

17 Bár a szerzőktől bizonyára távol állt a gondolat, a kis nemzetek összefogására vonatkozó mondatoknak adott esetben akár szovjetellenes élt is lehetett tulajdonítani, és talán akadt is olyan pedagógus az 1956-os válság közeledtével, aki már nem félt ebbe az irányba terelni diákjai gondolatait. A durva ideologizálási kényszernek mindenesetre 1956 után vége szakadt, és Unger Mátyás 1958-ban közreadott, az ipari tanuló intézetek 2. osztálya számára készített kiegészítő tankönyvében már lényegében a mainak megfelelő értékelésben olvashattak a nebulók a konföderációról.

18 A szerző szemelvényeket is közölt a kossuthi tervezetből, méghozzá éppen azokat a bekezdéseket, ahol a parlamentáris államszerkezet felépítésének demokratikus garanciarendszeréről van szó. Ha a szerzőt már akkor nem övezte volna kollégái egyöntetű tisztelete, elég lett volna egy gya334