Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben
zödéssel 1.880.000 pft-ért eladta az 1843-ban elhunyt Biedermann Mihály Lázár öt gyermekének, Simonnak, Józsefnek, Hermannak, Antalnak és Gusztávnak. Batthyány Gusztáv a vételárból azután kifizette Biedermann Mihály örököseinek az 1842-ben édesapjuktól felvett kölcsönt. 43 Biedermann Gusztáv - üszögi és mosgói előnévvel - 1867. augusztus 29-én magyarországi nemességet kapott, és 1844. április 13-án született Sarolta nevű leánya - tehát Biedermann Mihály Lázár unokája - pedig 1862. július 31-én annak a katonai pályára lépett Fejérváry Gézának lett a felesége, 44 aki 1862-ben osztrák, majd 1875-ben magyar bárói rangra emelkedett, 45 és aki 1884. október 28-tól különböző magyar miniszteri tárcákat viselt, közöttük csaknem két évtizedig a honvédelmi miniszterét, mígnem - egy kisebb megszakítással - 1905. június 18. és 1906. április 8. között Magyarország miniszterelnöke volt. 46 Bár az adóslevélben nem esett szó arról, hogy Batthyány Gusztáv milyen célból vette fel a kölcsönt, későbbi szövegszerű utalásokból is tudjuk, hogy ezen pénzügyi akcióval a birtokait terhelő - részben azokat még apja életében keletkezett- 1.124.000 pft-ra rúgó, többirányú adósságokat kívánta egy tömbbe, egy tételbe összehozni. Mindezek megítélésünk szerint alapvetően helyezik más megvilágításba a Batthyány Gusztáv Vas és Baranya megyei uradalmaiban 1840 és 1848 között megkötött örökváltsági szerződések hátterét. Nyilván nem állunk messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk, hogy e nagyszámú szerződés létrejöttében a jobbágyok helyzetén való földesúri segíteni akarás szándéka mellett legalább ilyen súllyal esett latba Batthyány Gusztáv birtokainak eladósodott mivolta ill. ezen adósságok és kamataik fizetésének kényszere. Az örökváltsági szerződésekkel ugyanis elvben az úrbéres jobbágyok által bírt földterületek pénz ellenében való átengedésével, egyszersmind lehetőség nyílt az allodiális területek tehermentesítésére. E megállapítást némileg megerősíti, hogy 1840 és 1848 között Batthyány Kázmér is több településével kötött örökváltsági szerződést, és így Vas megye mellett éppen Somogy és Baranya voltak azok, ahol ilyen szerződések viszonylag nagy számban keletkeztek. 47 Összességében elmondható, hogy Batthyány Gusztáv az általa 1842ben felvett nagyösszegű kölcsönnel birtokaira nehezedő, hasonló nagyságrendű adósságokat igyekezett egybefogni, amelynek törlesztéséhez bár felhasználta a Vas, valamint Baranya megyei uradalmaiban megkötött örökváltsági szerződésekből befolyó pénzeket, végül azonban jobbnak látta, ha uradalmai egy részének 1849-ben történt eladásával - mégpedig hitelezője örököseinek való eladásával - maradék birtokait tehermentesíti. E kölcsönfelvétel létrejöttének körülményei és visszafizetésének módja alapvetően veti fel azon, további széleskörű vizsgálatok szükséges89