Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben

mekeire szám szerint 13 uradalmat hagyott, amelyek közül 3 Vas (a ro­honci, németszentmihályi és a borostyánkői), 2-2 Baranya (a siklósi és az üszögi) és Somogy (a mosgói és a somodori), l-l Fejér (a bicskei), Ko­márom (a kisbéri) és Veszprém megyében (a hantosi), 3 pedig Horvátor­szágban (a brodi, a grobniki és az ozaili) terült el. A két testvér - Gusztáv 25, Kázmér 21 éves volt ekkor - a hatalmas földterülettel együtt természete­sen az azokat részben 5, részben pedig 6 %-os évi kamattal terhelő adós­ságokat is megörökölte, amelyek tételes összege 1.800.737 pft 53 kr-t tett ki. A Batthyány testvérek ezt követően több éven keresztül közös tulaj­donként hasznosították uradalmaikat, miután azonban Gusztáv gyakran és szívesen tartózkodott Londonban, az azzal kapcsolatos tényleges felada­tok öccsére, Kázmérra hárultak. Az 1830-as évek közepe táján úgy dön­töttek, hogy örökségüket felosztják, és erre 1838-ban sor is került. A va­gyonfelosztás során Gusztávé lett a rohonci, a németszentmihályi, a bo­rostyánkői, a mosgói és az üszögi uradalom, míg Kázmér a kisbéri, a bics­kei, a hantosi, a siklósi, a somodori, valamint a 3 horvátországi uradalmat kapta. A felosztás során természetesen elvégezték az uradalmakat terhelő passzívumok elkülönítését is, amelyhez készített kimutatás szerint, 1828 és 1838 között a közös kasszából Gusztáv 942.689 pft 58 kr-t, Kázmér pedig 494.804 pft 43 kr-t használt fel. Figyelemmel arra, hogy e két összeg különbözete 447.885 pft 15 kr volt, az 1.800.737 pft 53 kr adóssá­got az 1838. szeptember 24-én Kisbéren kelt megállapodással úgy osztot­ták el, hogy abból - kerekítve - 1.124.000 pft Gusztávnak, 676.000 pft pedig öccsnek jutott/ 2 Batthyány Gusztáv a felosztást követően sem vett részt birtokainak kezelésében, hanem azokat általában haszonbérlőknek adta ki. így például 1839-től Klauzál Gábor és Imre bérelte a borostyánkői uradalmat. Ehhez az uradalomhoz tartozott Felsőlövő, az az alig 700 lakosú község, amely az 1840:7. te. 9. §-a alapján - az országban másodikként - 1840. decem­ber 12-én örökváltsági szerződést kötve földesurával, önmagát a jobbágyi kötelékből felszabadította. A felsőlövői után Batthyány Gusztáv kezdemé­nyezésére 1842 és 1848 között az uradalom további 14 települése is ha­sonló szerződéssel szabadult fel. ilyen, egy uradalmon belüli tömeges örökváltsági szerződéskötésre egyébként Magyarországon máshol nem került sor. Mindezek mellett Batthyány Gusztáv további 4 Vas megyében - 3 a németszentmihályi és 1 a rohonci uradalomból - és 4 Baranya me­gyében - mindegyik az üszögi uradalomban - fekvő településével is örök­váltsági szerződést kötött 1848 előtt, és előkészületek történtek további 1, a németszentmihályi uradalomhoz tartozó faluval megkötendő örökváltsá­gi szerződés tető alá hozására is. 3 87

Next

/
Thumbnails
Contents