Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben
mekeire szám szerint 13 uradalmat hagyott, amelyek közül 3 Vas (a rohonci, németszentmihályi és a borostyánkői), 2-2 Baranya (a siklósi és az üszögi) és Somogy (a mosgói és a somodori), l-l Fejér (a bicskei), Komárom (a kisbéri) és Veszprém megyében (a hantosi), 3 pedig Horvátországban (a brodi, a grobniki és az ozaili) terült el. A két testvér - Gusztáv 25, Kázmér 21 éves volt ekkor - a hatalmas földterülettel együtt természetesen az azokat részben 5, részben pedig 6 %-os évi kamattal terhelő adósságokat is megörökölte, amelyek tételes összege 1.800.737 pft 53 kr-t tett ki. A Batthyány testvérek ezt követően több éven keresztül közös tulajdonként hasznosították uradalmaikat, miután azonban Gusztáv gyakran és szívesen tartózkodott Londonban, az azzal kapcsolatos tényleges feladatok öccsére, Kázmérra hárultak. Az 1830-as évek közepe táján úgy döntöttek, hogy örökségüket felosztják, és erre 1838-ban sor is került. A vagyonfelosztás során Gusztávé lett a rohonci, a németszentmihályi, a borostyánkői, a mosgói és az üszögi uradalom, míg Kázmér a kisbéri, a bicskei, a hantosi, a siklósi, a somodori, valamint a 3 horvátországi uradalmat kapta. A felosztás során természetesen elvégezték az uradalmakat terhelő passzívumok elkülönítését is, amelyhez készített kimutatás szerint, 1828 és 1838 között a közös kasszából Gusztáv 942.689 pft 58 kr-t, Kázmér pedig 494.804 pft 43 kr-t használt fel. Figyelemmel arra, hogy e két összeg különbözete 447.885 pft 15 kr volt, az 1.800.737 pft 53 kr adósságot az 1838. szeptember 24-én Kisbéren kelt megállapodással úgy osztották el, hogy abból - kerekítve - 1.124.000 pft Gusztávnak, 676.000 pft pedig öccsnek jutott/ 2 Batthyány Gusztáv a felosztást követően sem vett részt birtokainak kezelésében, hanem azokat általában haszonbérlőknek adta ki. így például 1839-től Klauzál Gábor és Imre bérelte a borostyánkői uradalmat. Ehhez az uradalomhoz tartozott Felsőlövő, az az alig 700 lakosú község, amely az 1840:7. te. 9. §-a alapján - az országban másodikként - 1840. december 12-én örökváltsági szerződést kötve földesurával, önmagát a jobbágyi kötelékből felszabadította. A felsőlövői után Batthyány Gusztáv kezdeményezésére 1842 és 1848 között az uradalom további 14 települése is hasonló szerződéssel szabadult fel. ilyen, egy uradalmon belüli tömeges örökváltsági szerződéskötésre egyébként Magyarországon máshol nem került sor. Mindezek mellett Batthyány Gusztáv további 4 Vas megyében - 3 a németszentmihályi és 1 a rohonci uradalomból - és 4 Baranya megyében - mindegyik az üszögi uradalomban - fekvő településével is örökváltsági szerződést kötött 1848 előtt, és előkészületek történtek további 1, a németszentmihályi uradalomhoz tartozó faluval megkötendő örökváltsági szerződés tető alá hozására is. 3 87