Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Tilcsik György: Egy parciális obligáció tanulságai. Batthyány Gusztáv gróf kölcsönügylete 1842-ben
Pravatanleihen mittelst Partialobligationen"" - ,^i modern pénzügyi műveletekfonákságai, különös tekintettel a parciális obligációkkal eszközölt magyar magánkölcsönökre" címmel, Heidelbergben megjelent egy kötet, amely leplezetlenül tárta fel mindazokat a - nem egyszer egyébként igen szellemes és ravasz - trükköket, amelyeket a parciális obligációkkal való pénzügyi manipulációk során alkalmaztak. Ezek alapjában a tőzsdén forgalomba hozott parciálisok névértéke és tőzsdei árfolyamaik közötti, gyakran akár több nagyságrendnyi különbségeket használták ki, mely nem csekély eltérés abból adódott, hogy a részadóslevelek - miután a hitel felvevője nem tudta az esedékes tőkerészletet és a kamatokat fizetni tőzsdei forgalmi értéke az eredeti névértéknek csupán töredéke volt. Figyelemmel azonban a korabeli kommunikációs lehetőségekre és viszonyokra, e különbségeket több száz kilométerre a kibocsátás helyétől sokszor eredményesen ki lehetett használni. 8 Nem csak e visszaélések, hanem államgazdasági megfontolások miatt is a parciális obligációkkal eszközölt magánhiteleket a bécsi kormánykörök egy része bizonyos gyanakvással szemlélte. Az egyik legfontosabb ellenérv az volt, hogy a részadósjegyek sokban hasonlítanak az állampapírokhoz, és így alkalmasak arra, hogy azokat nem igazán hozzáértő emberek - közhitelűnek véve - gyanútlanul vásárolják. Ez persze inkább formai, mintsem tartalmi kifogás volt, és mivel a magánkölcsönök valójában nem jelentettek valódi veszélyt az államkölcsönökre, ráadásul a legnagyobb bécsi magánbankok - így a Rotschild, a Sina, valamint az Arnstein és Eskeles - ragaszkodtak a számukra jövedelmező kölcsönök kibocsátásához, megfelelő kapcsolataik révén minden esetben el tudták érni azok engedélyezését. 9 Nyilván elsősorban az említett visszaélésekkel is összefüggésbe hozható az a tény, hogy az 1820-as évek közepétől megjelent parciális obligációs magánkölcsönök száma az 1830-as évek első felében lecsökkent és csak az évtized második felében sokasodtak meg ismét, hogy azután „virágkorukat" az 1840-es években érjék el. A magyar arisztokraták által a 19. század 20-as és 30-as éveiben felvett ilyen kölcsönök közül már csak összegüknél fogva is kiemelésre kívánkozik Grassalkovich Antal herceg 1825-ben felvett 2.000.000 pft-os, Festetics Károly Albert gróf 1828-ban három tételben felvett mindösszesen 3.500.000 pft-nyi, Hadik József Ádám gróf 1827-ben és 1828-ban két tételben felvett összesen 1.500.000 pft-os 10 , valamint Esterházy Pál herceg 1836-ban két banktól összesen felvett 7.000.000 pft-ra rúgó kölcsöne." Csak közbevetőleg jegyezzük meg, hogy az első három kölcsönfelvétellel kapcsolatosan komoly pénzügyi visszaélésekre és manipulációkra derült fény, amelyekről a már említett „Kehrseite..." részletesen beszámolt. 83
