Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tímár István: Országgyűlési választások Vas megyében az 1930-as években

helyibe, a szentgotthárdit és az őriszentpéterit pedig a körmendibe. A sárvári, a vasvári, a celldömölki jelentős változásokkal ugyan, de megmaradt. Lingauer a Vasvármegye hasábjain adott hangot az új választókerületi beosztás miatt érzett felháborodásának. Érthető okokból - miután 1920-tól 1935-ig ott volt képviselő - a kőszegi kerület megszüntetését fájlalta, de egyéb anomáliákra is felhívta a figyelmet. Feltűnőnek tartotta, hogy a rendelkezés a mindig kormánypárti celldömölki kerületet konzerválta. A kereszténypártinak tartott sárvári szerinte bejárhatatlanná vált az egyéni jelöltek számára. Lényegében igaza is volt, mert Sárvárhoz tartozott a Hosszúperesztegtől Répcelakig és Tömördig terjedő óriási háromszög, míg a Bérbaltavártól Vaskeresztesig terjedő vasvári kerület így 70 km hosszúságúvá vált. Szűcs főispán igyekezett a kedélyeket csillapítani, mert attól tartott, hogy a személyeskedések újbóli fellángolása veszélyeztetheti a kormánypárt és a Kereszténypárt ismételten kibontakozó országos együttműködését. A vasi sajtó a választások előtt három héttel adta tudtul a szenzációs hírt, miszerint Teleki Pál miniszterelnök lesz a kormánypárt megyei listavezetője, akit Huszár Mihály és Horváth István, a Vas megyei Gazdasági Egyesület elnöke fog követni. A nyilaskeresztes lajstrom első 3 helyén Simon József sárvári mérnök, Krancz Raymund szombathelyi orvos és Stur Lajos kőszegi ügyvéd osztozkodtak. A Kisgazdapárt listavezetőjét dr. Pászthory Istvánt, Szabó István és Borhy István gazdálkodók követték. A celldömölki és a körmendi választókerületben 2-2 kormánypárti jelölt tett kísérletet a mandátum megszerzésére. Ezen esetben tehát nem pártprogramok csaptak össze, egyúttal azonban a személyeskedésnek is tágabb tere nyílt. Celldömölkön Szabó Károly, malomtulajdonos győzött Nagy Imre, gazdász ellenében, Körmenden pedig Tornyos György a Sigray által támogatott Grecsák Richárdot kényszerítette térdre. Különösen kiélezett küzdelem folyt a vasvári, a sárvári és a szombathelyi körzetekben. A vasvári választás A vasvári mandátumért három jelölt állt csatasorba: Roszner István báró a Magyar Élet Pártja, Krancz Raymund a nyilasok, Nyékhegyi Géza pedig a kisgazdák részéről. A vasvári választási küzdelem kitűnő példát szolgáltatott arra, hogy a MÉP egész választási propagandájának Achilles-sarka a földkérdés volt. Ezt kitűnően illusztrálja Rosznernek Szűcs főispánhoz írott levele, amelyből világosan kiderül, hogy a kormánypárt jelöltje kizárólag milyen birtokra vonatkozóan tetszelgett a „földosztó" szerepében: „megkérnélek arra, hogy tisztáznád azt a kérdést, hogy a Zierer-féle mikosszéplaki uradalom a törvény értelmében zsidónak fog-e számítani, vagy sem? Tudtommal ott az egyik fiú katolikus, a lány protestáns, a másikfiúfelekezet nélküli, a mama pedig aktív zsidó. Ha a törvény őket nem 47