Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Bajzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története

sei fordult a főszolgabírókhoz, hogy minden a közfigyelmet ébresztő nyilvánosság, vagy feltűnő eljárás mellőzésével ezen arcképeket távolítsák el.

9 1862 és 1867 között Magyarországon gyakorlatilag nem működtek a honvédegyletek, legalábbis tiltottak minden velük kapcsolatos tevékenységet. A kiegyezés azonban e tekintetben is alapvetően új helyzetet teremtett és ismét megindulhatott a honvédegyletek legális szervezése. Ezek formailag csak az 1848/49-es szabadságharc veteránjait tömörítették, valójában azonban aktív és roppant erkölcsi tekintélyű politikai szervezetek voltak. A kormány csak nehezen, feloszlatások, betiltások révén tudta megrendszabályozni működésüket.

10 Az Országos Központi Honvéd Választmány, illetve az annak a létalapját alkotó honvédegyesületek 1867-1868-ban jöttek létre. A központi választmányt az egyletek 1867. október 28-án és 29-én tartott országos gyűlésen szervezték meg. Az egyletek alakulásának ekkor is két fő oka és célja volt. Egyrészt az 1848/49-es honvédeknek a törvényben történő erkölcsi elismerést és a honvéd név makulátlan fennmaradását, másrészt a nagy számban megrokkant honvédeknek és árváiknak, özvegyeiknek állami ellátását és a munkaképesek munkához való juttatását kívánták elérni. Ennek érdekében a fővárosban élő honvédek küldöttsége 1867. március 24-én két emlékiratot adott át az országgyűlés elnökének. Ezt követően gyorsan és nagy számban alakultak honvédegyesületek, és 1868 őszén már 90 szervezett honvédegyesület volt az országban. A vidéki egyesületek az Országos Központi Honvéd Választmány irányítása mellett már 1867-ben megkezdték a honvédséghez tartozott személyeknek az összeírását, honvédigazolvánnyal való ellátását és pontos nyilvántartását. Amikor pedig 1867-ben a királyi pár 100.000 aranyat adományozott a honvédekjavára, lehetővé vált, hogy a szűkölködők segélyezése évről-évre nagyobb méreteket öltsön." 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet hatalmas országos ünnepségek között Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták Pest-Budán. A király másnap a koronázás alkalmából közkegyelemben részesítette a politikai vagy sajtóügyek miatt elítélt személyeket.

12 VASVÁRMEGYEI HONVÉD EGYLET MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 1867 UTÁN A Vasvármegyei Honvéd Egylet 1867. július 16-án tartotta meg az alakuló ülését. A közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek segítségével pontosan tájékozódhatunk a történések menetéről. Az alakuló ülést az ideiglenes elnök, Ujváry István honvéd alezredes nyitotta meg, aki lelkes szavakkal üdvözölte nagyszámban megjelent „s egykor hazánk alkotmányáért nagy részben az ő parancsnoksága alatt küzdött"

13 honvédeket. Beszédében 452