Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

rülményeket ismervén, a megérdemelt büntetésnél többet senki kapni nem fog.'

1

'' Emellett pedig az, hogy „gyanú támadhat az evangélikus vallású lakosokban mintha ők üldöztetnének",*

9 téves nézet. Szerinte a gyanú egyszerűen bizonyosság, mert „az e vidéken nyert tapasztalás szerént sajnosán kell megvallani, hogy tisztelet és elismerést érdemlő kivételekkel, leginkább az evangélikus lelkészek voltak azok, akik a köznépet az igaz úttól elvezették. "

90 Az intézkedések miatt az evangélikusok üldözött kisebbséggé váltak, az ebből eredő veszélyre Zárka Sándor hívta fel a figyelmet.

91 A szituáció - folytatva a múlt esztendő örökségét - tovább generálta a vallási-nemzeti ellenségképeket, előítéleteket. A megosztottságot jól fel lehetett használni a tisztviselői kar ellenőrzésére: „Több plébános ide csatolt folyamodásai és azon hírek melyek a németségről hozzám több öszvehangzó magány tudósítások eljutottak, csak azt tanúsítják ...",

92 hogy a tisztviselőkből a rend megteremtésének az erélyes szándéka is hiányzik.

93 A jelzett források alapján nem rekonstruálható, hogy a német és a magyar nyelvű evangélikusok között volt-e lényegi, érdemi különbség az új hatalomhoz való viszonyban.

94 Rohonczy Ignác mindenestre úgy vélte - nem mindenki gondolkodott így a konzervatív táborból

95 -, hogy bölcsebb megoldás, ha az irányítók nélkül maradt, együttműködni nem akaró, magyar lelkületű evangélikusokat elszigeteli és kikapcsolja a konszolidáció folyamatából. EGY ÓVATOS KONZERVATÍV SZÍNRE LÉP Még Vas vármegyét el sem foglalták a császári csapatok, amikor december 21-én Alfred Windisch-Grätz táborok kinevezte a terület királyi biztosát, Rohonczy Ignácot.

96 Sopron és Vas vármegye, valamint az oda bekebelezett szabad királyi városok irányítója nem ismeretlen terepre került. A Sopron megyei birtokos a magyarországi konzervatívok ismert alakja volt. 1845-ben - túlzás lenne azt állítani, hogy a helyi közönség lelkesedésétől övezve - nevezték ki a szomszédos Sopron vármegye adminisztrátorává.

97 Politikai tapasztalatainak summázataként 1848 decemberében Petrichevich Horváth Jánoson keresztül azt javasolta a hercegnek, hogy ne adminisztrátornak nevezzék az új polgári irányítókat, hanem a magyar közjogi hagyományoknak is jobban megfelelő és szélesebb hatáskörrel rendelkező királyi biztosnak.

98 Felettes hatósága kezdetben a pozsonyi katonai kerület, parancsnoka Johann Franz Kempen tábornok volt, majd a januári átszervezést következően a soproni körzet elöljárója Burits tábornok lett, akit Heinrich Castiglioni altábornagy követett.

99 Rohonczy Ignác bölcs konzervatív módjára igyekezett a monarchia és a dinasztia hűséget a nemzet iránti felelősséggel és elkötelezettséggel egyeztetni. Sikere nemcsak személyes dicsfényt, hanem a törvényes forra423