Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

le, így az alakulatot a hátvédhez, a harmadik vonalba osztották be. A Kmety­hadosztálynak a rohamban részt vevő 5 zászlóalja összesen 10 halottat és 50 sebesültet számlált, ezen belül a 45. zászlóaljnak 3 sebesülje volt. ll6 Buda bevétele után a Kmety-hadosztályt nem csatolták vissza a VII. hadtesthez, hanem önálló, 15. hadosztályként a Rába-vonal védelmére, és a Győrben állomásozó VII. hadtest balszárnyának biztosítására küldték. A hadosztály közvetlenül az Esztergomban, majd Tatán székelő Központi Hadműveleti Iroda alárendeltségébe tartozott, a VII. hadtesttel csak érte­sítési kötelessége volt. A hadosztályt ismét átszervezték. A 2 dandár mindegyike kapott lovasságot, a tüzérséget azonban különválasztották, így Üchtritz dandárához a 45. és a 2. besztercei honvédzászlóalj, 2 század vadász, 1 század utász és a 10. (Vilmos) huszárezred 6 százada tartozott. A hadosztály Székesfehérváron és Veszprémen át vonult Tétre. Itt Kmety arról értesült, hogy Csornán csak egy ellenséges féldandár állomá­sozik, Franz Wyss vezérőrnagy vezetésével. Kmety elhatározta, hogy megpróbálja megsemmisíteni az elszigetelten álló dandárt. Június 12-én előnyomult Marcaltön át Malomsokig, ahol átkelt a Rábán. 13-án hajnali 3 órakor a hadosztály Szilsárkányra ért. Itt Kmety két részre osztotta csa­patait. Az egyik oszlopot Üchtritz Emil alezredes vezetésével Jobbaházán és Faradon át Csorna nyugati oldala ellen küldte, a másik oszloppal, amely a 45. és a 2. besztercei honvédzászlóaljból, 1 vadászosztályból, a 12. (Nádor) huszárezred 1 osztályából és 1 gyalogütegből állt, déli irány­ból, Szilsárkány felől támadta meg az ellenséget. Abban reménykedett, hogy az ellenséget természetes visszavonulási útjától elvágva, a Hanság mocsaraiba szoríthatja. A cs. kir. csapatok szívósan védték a várost, és az 4. (Császár) dzsidásezred komoly veszteséget okozott mind a magyar lo­vasságnak, mind a gyalogságnak. Hadijelentésében Kmety külön megdi­csérte Divitsek Györgyöt, a 45. zászlóalj századosát, aki a falu elfoglalá­sakor az élen vitte a zászlót. A magyar veszteség 53 halott és 218 sebesült volt, a 45. zászlóalj ezen belül 9 halottat és 59 sebesültet veszített, a gya­logság alakulatai közül a legtöbbet. A sebesültek között volt Niczky Pál százados, Kiss Sándor főhadnagy és Petrics Ferenc hadnagy is. Ányos Ist­ván százados, zászlóaljparancsnok 1 őrmestert, 2 tizedest és 3 közhonvédet ajánlott kitüntetésre, akik sebesülten is részt vettek a rohamban. Az ütközet­ben maga Wyss is elesett. Az ellenség bekerítése azonban nem sikerült, mert a Bősárkányra vezető töltés hídjait éppen néhány nappal korábban állítot­ták helyre a cs. kir. utászok, és így a Wyss-féldandár megtépázva ugyan, de eljutott Szentpéterig. Az ütközet után Kmety serege 500 újoncot ka­pott, hogy ezekkel részben pótolják a megfogyott zászlóaljak hiányait. 117 Kmety a győzelem után visszatért Tétre, majd Marcaltöre helyezte át főhadiszállását, ahonnan megfigyelés alatt tartotta a Rába-átkelőket. Júni­399

Next

/
Thumbnails
Contents