Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

le, így az alakulatot a hátvédhez, a harmadik vonalba osztották be. A Kmetyhadosztálynak a rohamban részt vevő 5 zászlóalja összesen 10 halottat és 50 sebesültet számlált, ezen belül a 45. zászlóaljnak 3 sebesülje volt. ll6 Buda bevétele után a Kmety-hadosztályt nem csatolták vissza a VII. hadtesthez, hanem önálló, 15. hadosztályként a Rába-vonal védelmére, és a Győrben állomásozó VII. hadtest balszárnyának biztosítására küldték. A hadosztály közvetlenül az Esztergomban, majd Tatán székelő Központi Hadműveleti Iroda alárendeltségébe tartozott, a VII. hadtesttel csak értesítési kötelessége volt. A hadosztályt ismét átszervezték. A 2 dandár mindegyike kapott lovasságot, a tüzérséget azonban különválasztották, így Üchtritz dandárához a 45. és a 2. besztercei honvédzászlóalj, 2 század vadász, 1 század utász és a 10. (Vilmos) huszárezred 6 százada tartozott. A hadosztály Székesfehérváron és Veszprémen át vonult Tétre. Itt Kmety arról értesült, hogy Csornán csak egy ellenséges féldandár állomásozik, Franz Wyss vezérőrnagy vezetésével. Kmety elhatározta, hogy megpróbálja megsemmisíteni az elszigetelten álló dandárt. Június 12-én előnyomult Marcaltön át Malomsokig, ahol átkelt a Rábán. 13-án hajnali 3 órakor a hadosztály Szilsárkányra ért. Itt Kmety két részre osztotta csapatait. Az egyik oszlopot Üchtritz Emil alezredes vezetésével Jobbaházán és Faradon át Csorna nyugati oldala ellen küldte, a másik oszloppal, amely a 45. és a 2. besztercei honvédzászlóaljból, 1 vadászosztályból, a 12. (Nádor) huszárezred 1 osztályából és 1 gyalogütegből állt, déli irányból, Szilsárkány felől támadta meg az ellenséget. Abban reménykedett, hogy az ellenséget természetes visszavonulási útjától elvágva, a Hanság mocsaraiba szoríthatja. A cs. kir. csapatok szívósan védték a várost, és az 4. (Császár) dzsidásezred komoly veszteséget okozott mind a magyar lovasságnak, mind a gyalogságnak. Hadijelentésében Kmety külön megdicsérte Divitsek Györgyöt, a 45. zászlóalj századosát, aki a falu elfoglalásakor az élen vitte a zászlót. A magyar veszteség 53 halott és 218 sebesült volt, a 45. zászlóalj ezen belül 9 halottat és 59 sebesültet veszített, a gyalogság alakulatai közül a legtöbbet. A sebesültek között volt Niczky Pál százados, Kiss Sándor főhadnagy és Petrics Ferenc hadnagy is. Ányos István százados, zászlóaljparancsnok 1 őrmestert, 2 tizedest és 3 közhonvédet ajánlott kitüntetésre, akik sebesülten is részt vettek a rohamban. Az ütközetben maga Wyss is elesett. Az ellenség bekerítése azonban nem sikerült, mert a Bősárkányra vezető töltés hídjait éppen néhány nappal korábban állították helyre a cs. kir. utászok, és így a Wyss-féldandár megtépázva ugyan, de eljutott Szentpéterig. Az ütközet után Kmety serege 500 újoncot kapott, hogy ezekkel részben pótolják a megfogyott zászlóaljak hiányait.

117 Kmety a győzelem után visszatért Tétre, majd Marcaltöre helyezte át főhadiszállását, ahonnan megfigyelés alatt tartotta a Rába-átkelőket. Júni399