Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Hermann Róbert: A 44. és 45. honvédzászlóaljak története

házára, és a Tisza mögött felfelé vonulva, Tiszafürednél próbál meg átkel­ni a folyón. A 44. zászlóaljnak tehát március havában kijutott a menetek­ből. Vetter március 25-én átszervezte hadseregét. Feloszlatta a hadosztá­lyokat, csupán 1 tartalék hadosztályt alakított Máriássy János vezetésével. A 44. zászlóalj továbbra is az I. hadtest Driquet vezette dandárban szol­gált, a 28. és 47. honvédzászlóaljakkal, 1 század utásszal, az 1. (Császár) huszárezred 4 századával és Zerdahelyi százados 6 fontos lovasütegével. A dandár március 29-én Poroszlón, 31-én Kompokon szállásolt be. 72 A hónap végén megbetegedett Vettertől március 30-án Görgei vette át a fővezérséget. Április l-jén az I. hadtest Detk, Ugra, Ludas és Kere­csend községekben, 2-án Jászárokszálláson és Miskén, 3-án Jászberény­ben szállásolt be. Görgei ezen a napon feloszlatta a Máriássy-hadosztályt, és a hadtesteknél visszaállította a hadosztály-dandár tagozódást. Máriássy a Dipold- és a volt Driquet-, ekkor Bobich János vezette dandárokból álló hadosztály vezényletét kapta, de még aznap tovább is adta azt Kazinczy Lajosnak, mert kilelte a hideg. A Bobich-dandárba a 28., 44. és 47. zász­lóaljakon kívül a Voigt főhadnagy vezette 6 fontos lovasüteg került. Ez volt a hadtest legerősebb dandára. 73 A hadtest április 4-én Nagykátán át indult Tápióbicskére. Klapka azt a hírt kapta, hogy a Jelaöic-hadtest Tápióbicskén éjjélezett, és már elvo­nult onnan, azonban a hadtest málnája még ott van. Elhatározta, hogy raj­taüt a könnyű prédának ígérkező poggyászon. Az élen a Dipold-dandár haladt, ezt követte Bobich, Sulcz és Zakó dandára, majd a Dessewffy Arisztid vezette lovashadosztály. A Dipold-dandár átkelt a Tápión, majd századoszlopokban benyomult a faluba. Itt azonban a faluban elrejtőzött Rastic-dandár határőreinek kereszttüzébe került, és iszonyatos vesztesége­ket szenvedve, futva menekült a Tápió hídja felé. Bobich dandára szintén átkelt a Tápión, felállította a lovasüteget, azonban a futó Dipold-dandár magával sodorta mind a gyalogságot, mind a tüzérséget, majd a Klapka által előre rendelt Sulcz- és Zákó-dandárokat is. A helyzetet végül is a III. hadtest csapatai mentették meg, akik Görgei parancsára, Damjanich ve­zényletével visszafoglalták a Tápió hídját, majd magát a községet is. A 44. zászlóalj tehát részt vett ugyan az ütközetben, ám részvétele jobbára a futásra korlátozódott. 74 Április 5-én az I. hadtest Tápiósülyre, 6-án Isaszegre vonult. Itt zaj­lott le a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatája. Ezúttal a Zákó­dandár kezdte meg a támadást az Isaszeget megszálló Jelacic-hadtest el­len. Az l-l honvédzászlóaljból és gyalogütegből álló dandár be is nyo­mult a községbe, azonban rövidesen kiszorították onnan, és ezúttal ez a dandár rántotta magával a felvonuló Bobich-dandárt. A dandárt ebben a felbomlott állapotban érte a cs. kir. lovasság támadása, és különösen a 28. 390

Next

/
Thumbnails
Contents