Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban

Az 1848:5. te. alapján hozzávetőlegesen minden 30.000 fő választott egy képviselőt, és így Magyarországon 377, Erdélyben pedig 69 választókerületet alakítottak ki. A törvénycikkely részletesen szabályozta a választásra jogosultak összeírásának menetét és módját. E szerint az április törvények kihirdetésétől számított 20 napon belül megtartott megyei közgyűléseken úgynevezett központi választmányokat hívtak életre, mely választmányok feladata az országgyűlési választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendők megszervezése és ellenőrzése volt. A központi választmányok 8 napon belül minden választókerületben egyegy háromtagú összeíró bizottságot neveztek ki, melyek munkájukat legkorábban 21, legkésőbb 30 napon belül kötelesek voltak megkezdeni. Az összeíró bizottságoknak 14 nap állt rendelkezésükre, hogy munkájuk elvégezzék. A törvény a lehető legnagyobb nyilvánosságot írta elő az összeírások kihirdetésével kapcsolatosan. így körlevelek szétküldése és hirdetmények elhelyezése mellett a szószékről is tudatták, hogy az összeírást végző személyek mikor érkeznek az egyes településekre. Az összeírás elvileg úgy zajlott le, hogy a helyszínre érkező bizottmány előtt minden, a választási előírásoknak magát megfelelőnek érző személy köteles volt megjelenni, és a bizottmány a rendelkezésére álló különféle iratok - nemesi összeírások, polgárlajstromok, adóösszeírások, földkönyvek stb. - alapján egyenként bírálta el a jelentkezők jogosultságát, melynek megállapítása után felvették őket a névjegyzékbe. A jegyzékek összesen 7 rovatból álltak. Az első a nevet, az azt követő 5 az egyes jogcímeket, azaz cenzusokat- I.) ingatlan, II.) kézműves, gyáros kereskedő, III.) értelmiségi, IV.) jövedelem és V.) régi jog - tartalmazta, míg a hetedik az esetleges megjegyzéseknek, kiegészítéseknek biztosított helyet. Szerencsére a névjegyzékekben a nevek mellett általában nem csupán megjelölték, hanem - bár nem teljes következetességgel, de - gyakran szövegesen is megadták azt a jogcímet, amelynek alapján az érintett személy az aktív választók közé volt sorolható. így a névjegyzékekből a legtöbb esetben nem csak annyit tudunk meg, hogy az összeírt személy iparos vagy éppen értelmiségi volt, hanem azt is, hogy milyen ipart űzött ill., hogy pontosan mi volt a foglalkozása. Az összeíró bizottságok előtt jelentkezett, de az aktív választójogból valamely oknál fogva kirekesztett személyekről a bizottmányok külön jegyzéket fektettek fel, és a szóban forgó személyek neve mellett feltűntették, hogy milyen kizárok ok miatt nem vehettek részt a választáson. Mindkét - tehát a jogosultak és az elmozdítottak neveit tartalmazó -jegyzéket három példányban készítették el, és azokat a választókerületekben végrehajtott összeírások befejeződése után a megye központi választmányához küldték meg. A névjegyzékek egy példányát közszemlére bocsátották, 357