Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban
visszaszorítására. A másnap - tehát április 3-án - folytatódó tárgyalás során először felszólaló Széchenyi István Kossuth javaslata ellen nyilatkozott, mondván annak megvalósulása a magyar nemzet megsemmisülésével jár. Széchenyi azt indítványozta, hogy mindaddig, amíg a kérdésben a hamarosan összeülő a népképviseleti országgyűlés nem határoz, minden maradjon változatlan formában. Ezt követően tovább folytatódott a vita, amelyben többek mellett Kossuth, majd ismét Széchenyi, végül pedig Batthyány Lajos kért szót. A miniszterelnök leszögezte, ha két kijelölt miniszter között alapvető nézetkülönbség van valamely kérdésben annak egyenes következménye, hogy egyiküknek le kell mondani. Ekkor Bernáth Zsigmond, Ung megyei képviselő javaslatát elfogadva úgy határoztak, hogy nem az alsótábla ülésén, hanem egy külön konferencián folytatva a vitát, igyekeznek konszenzust elérni. Ezt másnap - vélhetően nem kevéssé az idő, mármint az országgyűlésből hátralévő idő és a még megtárgyalandó más kérdésekre való tekintettel - Deák hatékony közreműködésével sikerült is tető alá hozni, majd az ennek nyomán elékészült törvényjavaslatot még április 4-én elfogadta az alsótábla. 8 Ez a következőket tartalmazta: 1.) A független minisztérium a megyei szerkezet népképviseleti alapra történő helyezéséről az összeülő népképviseleti országgyűlés elé javaslatot nyújt be, 2.) Az országgyűlés berekesztése után mielőbb megyei közgyűléseket kell tartani, amelyen szavazati joggal azok bírnak, akik ezzel - törvény vagy a megye saját határozata alapján - korábban is rendelkeztek. Ez azt jelentette, hogy a megyében élő nemesek mellett szavazhattak azon nem nemesek - ez gyakorlatilag a honoráciorokat jelentette - is, akik számára ezt egyes megyék engedélyezték. A törvényjavaslat emellett azt is tartalmazta, hogy azon megyékben, ahol korábban csak a nemesek szavazhattak, ott mellettük a megyékben lévő városok és községek l-l képviselője is szavazati joggal bír. 3.) Az így összehívott közgyűlésen az új törvények kihirdetése után figyelemmel a megye kiterjedésére és népességére egy, nagyobb létszámú állandó bizottmányt választanak, mégpedig származási - a törvénycikkely megfogalmazása szerint „születésref 9 - különbség nélkül. 4.) A főispán vagy távollétében az alispán elnöklete alatt, nyilvános üléseket tartó bizottmány a korábbi tisztikarral együtt a népképviseleti országgyűlésen megszülető szabályozásig a korábbi összes, tehát közigazgatási és végrehajtói funkcióit gyakorolja. 5.) E választmány az országgyűlési szabályozásig tartó, azaz ideiglenes megbízatásának lejárta után üléseiről felvett jegyzökönyveit átadja a megye közönségének, és tevékenyégéről beszámol. 10 353
