Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen

rolyt úgy választották követté, hogy az előző országgyűlési időszakról 480 ft-tal nem számolt el. Az ügynek azonban nem csupán személyes vetülete volt, hiszen az írás támadta a választó községet a követválasztás miatt, és a tanácsot azért, mert a közpénzek kezelése nem megfelelő a városban. A cikk szerzőjének vagy szerzőinek politikai felfogását ugyanakkor mutatta, hogy az általuk kifogásolt eseményekből az általuk levont végkövetkeztetés szerint az ilyen visszaélések megelőzése miatt lenne szükség a „városok szoros felügyeléssel össze kapcsolt elrendezésére"

37

. Nem csoda ezek után, ha nem csak a megtámadott reagált, hanem a város is foglalkozott az üggyel. Nagy Károly Pozsonyból küldött levelében azt írta, tudja kinek a nevéhez lehet kötni a támadást. Nem nevezte nevén az illetőt, de az okot a választáson elszenvedett vereséghez kötötte. Kifejtette, hogy ő nem tett semmi szabálytalan lépést megválasztása érdekében, nincsenek hatalmas támogatói. Szerinte a követutasítás kidolgozása közben végzett munkája miatt érdemesítettek őt erre a posztra.

38 A név nélküli gyanúsítás egy személyre enged következtetni, mégpedig a választáson 17 szavazatot kapott Schlamatinger Andrásra. Róla azért érdemes külön szót ejteni, mert úgy tűnik, a városban a konzervatívok egyik vezéralakja volt. Ezt támasztja alá későbbi pályafutása is. A szabadságharc után a város kinevezett polgármestere volt, majd a Schmerlingprovizórium idején Vas megye első alispánja lett. Nagy Károllyal szembeni ellenszenve nem csak politikai, hanem személyes jellegű is volt. Első közös politikai szereplésük alkalmával 1835-ben a választópolgárok közé való felvételnél Nagy 32 szavazatával szemben Schlamatinger csupán 1 egy voksot kapott.

39 Az országgyűlési követválasztáson elszenvedett vereségéről már szóltunk, de hozzájárulhatott sértettségéhez az is, hogy a követ városi helyettesítésére sem őt jelölték ki. A városi tanács és a választóközség megvédte Nagy Károlyt, és emlékeztettek arra, hogy az emlegetett hátraléka mindössze 23 ft 30 kr volt, amit azonban október végén befizetett. A beadott számadást újra megvizsgálták és arra a következtetetésre jutottak, hogy a hiány nem „rosszlelküség"

40 miatt keletkezett, hanem beszerezhetetlen nyugták és számítási hibák okozták. A választóközség határozata értelmében a nádor és a Helytartótanács segítségét kérték a cikkírók nevének kiderítéséhez.

41 Ezzel kapcsolatban Schlamatinger tanácsnok különvéleményt nyilvánított, és kérte ennek csatolását a kérvényhez. Schlamatinger kifejtette, hogy nem a nevek megtudakolása segít a követen, hanem az, ha nyilvánosan választ ad a vádakra.

42 Ezt elutasította a tanács, ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Nagy Károly elleni sértést meg kell torolni, mert köztisztséget visel, hiszen a város választott bírája. Ráadásul az ország előtt képviseli Kőszeget, ezért a „legkisebb homálytól tisztán"

43 kell állnia. 344