Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen
Csupán néhányat emelünk ki a fontosabb javaslatok közül. A polgárjog feltételéül kisvárosban 400, közepesben 800, nagyban 2.000, míg Pesten 4.000 ft vagyont ajánlottak megszabni. A főpolgármester hatáskörének pontos meghatározását illetően megismételték az utasításban foglaltakat, a közgyűlési elnöki jogait viszont csökkenteni akarták: a megnyitás lehetőségét nem vitatták el tőle, de az ülés bezárását a közgyűlés beleegyezéséhez kötötték. A megürült tisztviselői helyekre való kijelölési jogát is korlátozni szerették volna, ezt a városi hivatalnokok vagy a képviselők körére akarták szűkíteni. Döntő szavazata helyett sorshúzást terveztek bevezetni. A megválasztott képviselők számát - a városok nagyságától függően 30-80, 100-160 ill. 180-400 főben ajánlották meghatározni. Az írni-olvasni nem tudókat ki akarták zárni a választhatók közül. A közgyűlési tárgyalások nyilvánossá tételét elfogadták, de a közönséget szigorúan eltiltották volna a véleménynyilvánítástól. A közgyűlés jogkörében szerették volna meghagyni a vámok és a tisztviselők fizetésének megállapítását. A bizottságokban a közgyűlés által delegált tagok számát 2-ről 6-ra javasolták emelni. Az akkori vezetők pozícióit több pontban is rögzíteni akarták. Elutasították a jogi oklevél kötelezővé tételét. A tisztviselők 6 évre választását elfogadták ugyan, de a törvény életbeléptetése előtt hivatalba lépőket élethossziglan szerették volna meghagyni posztjukon. 30 Nagy Károly mindhárom felszólalása e törvénnyel volt kapcsolatban. A november 17-ei a kerületi tanácskozáson több városi képviselővel együtt a városok egyéni szavazatának visszaadását kérte. Utasításához híven kijelentette, hogy „tisztelt küldőim, nálok nélkül határozást országgyűlésiig hozatni nem tűrik és bár minő befolyása nélküli rendelkezéseket érvényeseknek el nem fogadják" 31 . A városi követek reménykedtek abban, hogy minél előbb napirendre tűzik a városi törvényjavaslatot. Ez azonban késett, mert a királynak küldendő válaszfelirat ügyében hevesen összecsaptak az ellenzéki és kormánypárti követek, és sokáig vitatkoztak, hogy Pest vagy Baranya megye javaslatát fogadják-e el. A városok előzetes megegyezés alapján taktikáztak. Nem szólaltak fel a felirati vitában, mert nem akarták magukat egyik fél mellett sem elkötelezni, amíg a nekik fontos ügyben nem ismerik meg a pártok várható álláspontját. Ez az egység azonban csak rövid ideig tartott, mert néhány városi követ hozzászólt a vitához. Ráadásul nem tudtak egységesen fellépni, mert mindkét oldalra nyilatkoztak, amely természetesen az előre elhatározott taktika halálát jelentette. Nagy Károly hazaküldött jelentésében fejtette ki elégedetlenségét. Szerinte három okra volt visszavezethető az egyes342